Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-s Szemle s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM használóival és szövegigényeivel foglalkozik, részletes elemzést nyújtva az olvasókról, megállapítva, hogy az adott korból ismert szövegek gyakorlati funkció szükségletével keletkeztek. A szövegek használóit, bár fokozati különbségek léteztek közöttük, latinul tudó és latint nem értő csoportra lehet osztani. Az olvasói csoportokat az apácák, a beginák, a laikus testvérek, a latinul tudó klerikusok, valamint a latinul tudó és nem tudó világiak jelentették, akiknek különböző volt a szövegigényük. A női szerzetesrendek közül a domonkosoktól, klarisszáktól, premontreiektől kétszer nyolc és egyszer tizennégy szövegemlék maradt fenn, viszont a bazilitáktól, bencésektől, ciszterciektől egy sem. A begina közösségekből pedig csak a ferencesek lelki gondozása alatt álló házakból ismert szöveges emlék. A férfi kolostorokban élő laikus testvérek latinul nem tudtak, vallásgyakorlatukat a klerikusok magyar nyelvű írásai szolgálták, mint pl. a pálosok esetében Nagyvázsonyban. A Szerző feltevése szerint magyar nyelvű szövegek lehettek még a domonkosoknál, ferenceseknél, karthauziaknál, cisztercieknél, ágostonosoknál. Külön csoportot jelentettek a latinul tudó klerikusok, akik latin szövegeket közvetítettek magyar nyelven, továbbá szómagyarázatokat, széljegyzeteket, vázlatokat, segédleteket saját használatra készítettek, ámde a vázlatokból eljuthatott szélesebb olvasóközönséghez is. Egyébként a világi értelmiség könyvei ekkor még döntően egyházi jellegűek és egyházi kötődésűek voltak. Monok István, a MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója A németújvári iskola könyvtárának teológiai arculata című tanulmányában egy 1742-ből való katalógusból kiindulva mutat vissza a XVI. századi könyvtárra, rávilágítva az iskolai könyvtár sajátosságaira és arculatára. A teológiai műveket vizsgálva megállapítja, hogy a középkori teológiai munkák hiányoznak Németújvárról, a katolikus teológiai munkákból pedig az 1569 (az iskola alapítása) előtti munkák dominálnak, döntően teológiai műveltségi ismereteket közvetítve, de katolikus-protestáns, sőt evangélikus-református vitairatok is megtalálhatók a könyvek között. A protestánssá (evangélikussá) lett Batthyány Boldizsár könyvtárában felfedezhető a lutheránus szellemiség, az ennek jegyében született művek figyelemre méltó száma, ugyanakkor a helvét irányt képviselő teológiai munkák létszáma elenyésző. A Szerző megállapítja, hogy a lutheránus teológiai művek az iskola könyvtárába is eljutottak és ennek az iskolának a könyvanyaga gazdag volt. Tételesen foglalkozik az egyes jelentős teológiai munkák tematikájával és szerzőikkel, a kor protestáns teológiai vitáit tartalmazó kötetekkel. Végül megállapítja, hogy ezek a-- 454 s-
