Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

■* Forrásközlés s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM

esküt, amit az én nézetem szerint még igen hosszú ideig jóravaló magyar ember nem tehet le.

Ez a jelenet körülbelül ott játszódott le Almádiban, hol ma a vasúti sorompó van a kertünk alatt. Én ebből megértettem mindent, megnyugodtam a feleletben, nem érdeklődtem tovább. De mint hetedikes-nyolcadikos diák272, magam igen könnyen összeállítottam az édesapám, sőt a saját ősfámat is 16 ős erejéig. Amikor meg technikus lettem, az Országos Levéltárban Óváry Lipóttól273 kértem egy ilyen kamarási eskümintát, hát tényleg az olyan, hogy az ember a lelkét is eladja a császárnak. Ez igen jó példa arra, hogy ott a kisebédlőben lefolyt diskurzusok milyen hosszú időre kiható órák és percek voltak.

Emlékezem rá, a Rozi is itt árult be engem a kisebédlőben az ebéd végén, hogy a „Dezsőké nem mosdik rendesen.” Igen erélyesen kikeltem ez ellen a gyanúsítás ellen, mert nagyon szerettem mosakodni, hanem tényleg a személyzet valamelyike — ekkor sült ki, hogy a Rozi — oly kevés vizet ad nékem a mosdótálba napok óta, hogy alig tudtam benne megmosakodni. Mivel ezért szerénységből nem szóltam, erre alapította vádját. Ez pár pillanat alatt kisült, és a szüleimnek nagyon tetszett, hogy a hamis vád alól is olyan hamar tisztára sikerült mosni magamat, meg hogy rendesen szeretek mosakodni. Erről jut az eszembe, hogy egyesek minden héten pénteken fürödtek, ez mindig komoly aktus volt anyám felügyelete mellett.

Ebben a kisebédlőben vetődtek fel mindenkinek a problémái, és itt kapták meg rá a választ. Itt beszélték meg a napi eseményeket, a hetilapok (helyi) közleményei felett itt hallottam a bírálatot. A rokonságról, régi dolgokról, ismerősökről, barátokról itt hangzottak el történetek, vélemények. Megyegyűlések után a történtek és meg nem történt dolgok itt voltak elmesélve. Hányszor hallottam így megyegyűlés után, amikor anyám mondta apámnak:

— Fiam, miért bántottad megint azt a szegény Csete Tónit, olyan jóravaló fiatalember. — Csete Antal ügyvéd és káptalani ügyész volt.274

272 A kéziratban: 7-8-kos diák, átírtuk.

273 Lovag Óváry (1848-ig Altstädter) Lipót (Veszprém, 1833. december 31. - Budapest, 1919. április 4.) történész, levéltáros, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar-olasz történelmi, diplomáciai kapcsolatok múltjának kutatása terén végzett jelentős munkát, számos forráskiadvány összeállítása fűződik a nevéhez. 1904-től 1908-ig a Magyar Országos Levéltár főlevéltárnoka volt.

274 Dr. Csete Antal veszprémi ügyvéd 1883-ban szerzett ügyvédi oklevelet, 1901-től városi tiszti ügyész volt, nyugdíjazása (1928) után Budapesten élt. Vö. SZIKLAY 1931. 225.-= 368 -