Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-s Forrásközlés =Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám

játékmester volt. Az a rengeteg játék és töméntelen barátnő, el is lehet képzelni. Nem is tudom már, hogy mikor tanultunk, mert mindig csak játszottunk.

Mint kisfiú a lányoktól — Flóritól és barátnéitől — sokszor hallottam, hogy ki kibe szerelmes, de az igazat megvallva akkor még nem tudtam, hogy mi az a szerelem. Csak azt gondoltam, hogy aki valakibe szerelmes, annak az a kötelessége, hogy annak szépeket kell, hogy mondjon. Egyszer Flóri és barátnéi elkezdték mondogatni, hogy én szerelmes vagyok Brenner Fanniba. Annyiszor mondták, hogy amikor gyerekuzsonnára meg voltunk híva Brennerékhez, valahogyan úgy gondoltam, hogy nékem is valami szépet kellene majd mondani Brenneréknél a Fanninak. Napokig gondolkoztam, hogy mi legyen az a szép, amit majd egy alkalmas pillanatban elmondok Fanninak. Már nem tudom, hogy mit sütöttem ki, de az bizonyos, hogy nékem nagyon tetszett. El is mondtam a bizonyos az uzsonnánál. Fannika köztem és Fodor Jenő iskolatársam között ült. Teljes odaadással figyelte Fodor Jenő is, hogy mit mondok Fanninak. Mikor befejeztem mondókámat, azt mondta nékem, hogy „maga szamár”, azután felugrott és elszaladt. Ott maradt rám bámulva Fodor Jenő, ki meggyőződéses hangon mondotta, hogy „az már igaz”. Ez volt az én első bókom hiteles története.

Hogy mennyire korán hallottam Flóritól és barátnéitől az ilyesmi dolgokat — illetve ezt úgy fogalmazhatom pontosabban, hogy a fiúk és lányok között igen nagy a különbség az érzelmi élet fejlődésében, és ha még hozzávesszük azt, hogy Flóri és barátnői legalább 2-3 évvel idősebbek is voltak nálamnál, amint ők nőttek, elváltak útjaink, mert nem érthettük meg egymást. Ez természetes is, mert hiszen mikor én érettségiztem, Flóri már asszony volt és várta az első gyermekét.

Engem még meg sem suhintott a fejlődésben levő nemi élet első szele sem, mikor Flóri és barátnői folyton viháncoltak, sugdolóztak, minden élőlényt meggyanúsítottak, hogy ki kinek tetszik, stb. Engem ez nem érdekelt, kissé lenéztem őket, és lányosnak tartottam őket, mert az iskolában a fiúk között sohasem volt ilyenekről szó. De teljes megvetésemet a következő eset váltotta ki. Jánosi Dodi hallotta testvérétől, Jánosi Annustól, hogy az egyik osztálytársa, Fehérváry Juliska szerelmes belém. Természetesen hetekig ment a fülembe dumálása az esetnek, pedig nem is ismertem a leányzót, mert vidéki szülők gyermeke volt, és nem járt a Flóri társaságába.

Annyit beszéltek, hogy hol szokott sétálni, majd bemutatnak néki, stb., stb. Kioktattak, hogy azután kettesbe[n] kell majd sétálni vele. Az ismerkedés meg-= 321 ^