Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
Műhely s-Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám nagyobb.”37 A két szemléletből adott válasz egyszerű, de logikus magyarázat a Föld mozgására. A harmadik fejezetben, a „Természettani égra.jz”-ban Kepler három törvényén keresztül vezette le azokat az erőhatásokat, amelyek az egész Naprendszerünket a pályáján megtartja. Foglalkozott az „általános nehézkedés”kérdésével, Newton „általános súlyerő”-ről szóló elméletével, az égitestek tömegével, „tömöttségével”, az üstökösök tömegével. A továbbiakban ismertette a földön kívüli világtért, sorra vette az egyes égitestek természettani tulajdonságait, földre gyakorolt hatásait. Behatóan vizsgálta a Nap légkörét, a napkitörések okát, párhuzamot vont a Föld és a Naprendszer bolygói közt, felvázolta azok szerkezetét. A Föld esetében foglalkozott a földrajzi burokban érvényesülő hatásokkal, annak következményével, a legnagyobb változásokat okozó földrengésekkel, a tűzhányók sajátosságaival. A tűzhányók működésére az Etna 1769. évi kitörésével kapcsolatban kereste a válaszokat: „a fő kérdés itt az, mi által történik oly nagy mértékben megmelegülés, melly gőzöket előhozni, ’s a hegyben foglalkozó köveket megolvasztani képes?”36 39A földrengésről a következőként vélekedett: „okai bizonyosan azok, a’ melyeket elébb a’ tűzhányó hegyekről előadtunk. ’59 A Hold felszínén két nagy morfológiai szintet különböztetett meg, a világos szárazföldek kőzetanyagát és a sötét tónusú holdtengereket. A leírásban a Mayer-féle Hold-térképet vette alapul, de a külön utat bejáró Schröter40 újabb kutatásainak eredményét is közölte. Schröter az általa készített tükrös távcsöveivel jelentős megfigyeléseket végzett a Nap, a Hold, valamint a Vénusz, Mars és Jupiter bolygók felszínén. A sötét és világos árnyaknak köszönhetően ő mérte meg a Hold két legmagasabb hegyének magasságát (Dörfel: 25000 láb és Leibnicz: 25200 láb). A mérés során a Hold hegyeinek árnyékhosszát vette alapul, és ezt összekapcsolta a Napnak a holdi szemhatár feletti magasságával. A kapott értékeket szögmértékben fejezte ki. Ő volt az, aki a Hold fény-árnyék segítségével felfedezte az első Hold-hasadékot. 37 SZÉNÁSSY1983. 52. 38 Idézet: TARCZY: Természettan 1.1838a. 251. 39 Uo. 40 Johann Hieronymus Schröter (Erfurt, 1745. augusztus 30. - 1816. augusztus 29.) jogász, német csillagász. A Hold rajzain kívül 16 nagyméretű réztáblán 280 Mars-rajzot készített. 1813- ban obszervatóriuma leégett, iratainak nagy része megsemmisült. WEINEK 1889.108-116.- 30 -
