Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-s Műhely =­Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám Tarczy zárásként felsorolta a Naprendszer akkor ismert bolygóit és azok holdjainak — Menyúr’ 4 holdja, Övöncz’ 7 holdja, Végör’ 6 holdja — tulajdon­ságait. A Naprendszeren túli világtér bemutatását a kor ismerethiánya miatt nem érintette. Warga János41 1840-ben Figyelmezőben42 megjelent írásában adott hangot annak, hogy a mű nem tért ki részletesen az égtestek keletkezésének részletes leírására. Egy Schröter megfigyeléséhez hasonló, de a kor tudományos isme­retanyagát felhasználó pontosabb és részletesebb bolygórajz elkészítését hiá­nyolta. Tarczy mentségére szólt azonban, hogy a cikk szerzője sem értett egyet Schröter egyes elméleteivel, némely megfigyelését helyenként túlzottnak tar­totta, különösen a bolygókon létező életre vonatkozó írásait. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a XIX. sz. elején a legtöbb csillagász valamilyen élet jelen­létét feltételezte a bolygókon. Különösen igaz volt ez az állítás a Mars és a Hold esetére. A stilisztikai kérdésekre is kitérő Wagner bírálatát végül elismerően zárta, Tarczy „e tárgyhoz kitűnő tárgyismerettel nyúlt" tanulmánya „helyes rendszert” követett, a tankönyv olyan ismereteket tartalmazott, amelyek a tu­domány akkori állása szerint teljességgel elfogathatóak voltak. Tarczy nyelvújítóként nemcsak a tudományneveket, hanem az egyes szak­­kifejezéseket, a tárgyak (pl. ásványok, fémek) nevét is magyarította. Mivel kez­detben a természettudomány nyelve a latin volt, de a korszakra a német ter­mészettudományos nyelv már fejlettebb lett, ezért a latin és német kifejezések átültetésével egyaránt próbálkozott. Műszaki nyelve egyes esetekben viszont már nem követte a német sablont, hanem az új, a magyar nyelvben meghono­sodni látszó kifejezéseket használta. Az elemek -any, -eny végződést (pl. hi­gany), a vegyületek az -id, -ad, -ed ragot (pl. klorid, oxid) kaptak. A tulajdon­névszerű égitestek neveit melléknevekből képezte: pl. a Saturnus helyett Övönc (a Satumus övönce, holdja kifejezésből), a Mars helyett Hős nevet használt.43 Az általa képzett műszavakat (szakkifejezéseket) a kötet végén található szó­szedetben adta közre. Először a magyar, utána a neki megfelelő idegen szavat, szószerkezetet közölte:44 41 Szigethy Warga János (Kovácsvágás, 1804. január 8. - Nagykőrös 1875. január 10.) refor­mátus főgimnáziumi igazgató-tanár, szakíró, tankönyvíró. 1935-ben a MTA levelező tagja lett. Tarczyhoz hasonlóim, természettani munkát írt, könyve; Természettan, Felső reál- és gymnasi­­umi iskolák számára. Pest, 1842. 58 fametszettel. MÉL II. 1982.1025., GALGÓCZY 1875. 42 WARGA 1840. 278-285. «JESZENSZKY 1993. 559-44 TARCZY 1838b. Vn-VIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom