Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-s Műhely

Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám

eltűnnek, s némelyek örökre. E csillagokat csodacsillagoknak nevezhetjük. (...) A Cassiopeiában 1572. év őszutó 11-én egy ily csillag jelent meg rendkívüli fénynyel, úgy hogy nappal is látható volt; - mindég sápadtabb lett, majd narancs színű, végre szürkés fehér, s 16 hónap múlva újra egészen elenyészett... Ezeknek lényegéről teljes bizonyossággal semmit nem tudunk. ”

Geometriai és matematikai számításokkal, gömbidomok, kúpok, gömbszeletek segítségével vezette le földünk átmérőjét: „A föld átmérője 859.436 földrajzi mérföld, tehát felszíne 9.283.916 mérföldet, végre tömege 2.659.813.060 koczka mérföldet tesz ki”. Vizsgálta a sugárszegést, mely nagymértékben meghatározza az egyes csillagok helyzetét, és tanúbizonyságot tett a gyakorlati égtan ismeretanyagának nélkülözhetetlen fontosságáról. Az egyes égitestek helyzeti állapotának meghatározását, a „nap saját mozgását”, a holdkörüli szemléleteket, a „bolygók és csillagok körüli észrevételeket” külön fejezetben írta le részletesebben.

A második fejezetben a „Valós égrajz”(astronomia theorica) témakörben az égitestek mozgásait tárgyalta. Tarczy itt Kopernikusznak a Föld mozgására vonatkozó tételeire kereste a magyarázatot. A téma aktualitását az adta, hogy Kopernikus 1616-ban indexre tett műve, a „De revolutionibus orbium coelestium / Az égi pályák körforgásáról, 1540” 1835-ben lekerült a tiltott könyvek jegyzékéről.

„Látjuk főlébb, hogy az egész ég minden nap egyszer földünket nyugattól kelet felé megkerülni látszik." Tarczy maga is tanácstalan az „ég forgásával” kapcsolatos jelenségekkel. „Addig hát, míg egyiket vagy másikat eldöntő bizonyok nem határozódnak, csupa önkényemtől függ, az ég forgását vegyem-e föl, vagy a földét?” A feltett kérdésre két lehetséges választ ad: „Sokkal hihetőbb az, hogy kicsiny test forog nagyobb körül mint megfordítva. Földünk az egész éghez képest egy elenyésző pontnak tetszik. Milly végtelen sok csillag van az égen, mely még a Napnál is nagyobb: hogy lehetne hát az, hogy e roppant nagy égen parányi kis föld körül keringjen. Valóban az ég forgása a természet takarékossági törvényével ellenkeznék. ”

A második szemlélet kiindulópontjaként a sebességet tekintette: „Még hihetetlenebb lesz az ég forgása, ha azon sebességet melyekkel az egyik vagy másik fölvétel esetére az égi testeknek bírni kell. — Ha az ég forgása vétetik föl: akkor a tőlünk mintegy 20 millió mérföldre levő Napnak minden másodperc alatt 1818 mérföldet — a triliom mérföldre lévő égitesteknek pedig ugyan annyi idő alatt 11 biliom mérföldet kellene átfutni, mi fénysebességnél 300 milliószor- 29 5-