Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-= Forrásközlés *Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám

úrvacsora kiszolgáltatásának szertartását. A bűnbánó és hálaadó ima, valamint a három kérdés Melotai9 imádságaival és kérdéseivel azonos szövegű. Hogy honnan vette, arra nézve sem utalás, sem megjegyzés nincs benne. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban található, miután a könyvbe tett bejegyzés szerint már 1811-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került, így feltételezhető, hogy Komáromi János korábban írhatta le.”

Benedek Sándor (1904-1983) munkájának10 adatait pontosítás és pótlás nélkül soha nem szabad idéznünk, még kevésbé fogadhatjuk kritika nélkül szemléletét és állításait. Ez az idézett sorokra halmozottan igaz. Munkájában található kizárólag az ágenda keletkezésének feltételezett helye. Megokolás nélkül. Az is, hogy 1708-nál későbbi a kézirat. Az 1708-as évszámot Szinnyei11 életrajzi lexikonénak hiányos (és részben hibás) adatai sugallták. Tudomása vagy gyanítása szerint valamelyik Komáromi János 1708-tól volt enyingi prédikátor. Ez a hiba a további kombinációk alapja. Mai adattáraink szerint valójában eddig terjedt a feltételezett prédikátor életpályája, csak éppen, halála éve ellenére, ez nem lehetett a hibásan azonosított Komáromi János.

Komáromi A. János nem volt prédikátor Enyingen 1690-től, és nem is Enyingen, nem is 1708-ban halt meg.12 Huszonöt évesen halt meg Hollandiában, peregrinációja második évében, még 1687-ben. Ezt 1713 körül keletkezett, azaz kortárs kéziratos feljegyzés tanúsítja Leidenben megjelent munkája egyik példányának címlapján. Ma ezt a példányt Sárospatak könyvtára őrzi. Bihari N. András Felsőbányán írta bele a halálhírt. Ő ezt személyesen ismert egykori peregrinusoktól tudta.13 Ennek értelmében törölni kell mindenütt a hibás azonosítást és helyesbíteni kell, ahol lehet. Könyvészeti és történelmi munkákban egyaránt ismétlődik ez a ráfogott adat, például a dunántúli lelkészek névsorában, és peregrinus diákjaink szakirodaimában. Enyinghez tehát nincs semmi köze a kéziratos Ágendának, sem pedig Komáromi A. Jánosnak. Nem Szinnyei

’ Milotai Nyilas Istvánnak ma a szakirodalomban elfogadott névalakja helyett (vő. RMSz = VIX Györgyné: Régi magyarországi szerzők, I. A kezdetektől 1700-ig. Szerk. és befejezte P. Vásárhelyi Judit, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2008.) Benedek Sándornál, és általában kortársainál is mindig ez a nyelvjárási (helyesbítetlen) névalak található.

10 „A magyarországi református ágendairodalom a reformáció első három századában” című kéziratos munkáját egyháztörténet professzorom, Tóth Endre (1899-1970) szívességéből ismertem meg teológus diákként. A gépirat két példánya található ma a Református Egyházkerületi Nagykönyvtár, Debrecen, kézirattárában R 2992 és R 4246 jelzettel. Ehhez képest a megjelent sokszorosított kiadvány módosult és kibővült, címe is változott.

11 SZINNYEI 1899. 821.

12 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009.

13 Lásd a további részleteket FEKETE 2017b.

Ili