Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
— Műhely s-Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám Az anyanyelvű Biblia kézbe adása a nyomtatás elterjedésével és annak tömeges használata a reformációval megkezdődhetett. E közismert hittörténeti tudás azonban széleskörű és sokféle forrásanyag ismeretében töredezetté válik. Halász Péter a történeti források26 ismeretében, néprajzkutatói tapasztalatokkal felvértezve mutatja be a moldvai csángó magyarok reformációját, Európa az egyik legkeletibb reformáció-történetét.27 A husziták 1434-ben megérkeznek a moldvai fejedelemségbe. A nyugatról jövő telepeseket kedvezően fogadta a fejedelem, hiszen a jövevények a fejlettebb gazdaságot, kultúrát képviselték. Az az új telepesek — melyekhez az 1460-as években újabbak csatlakoztak — a magyar nyelv kultuszát is erősítették. Tatroson 1446-ban lemásolták a Biblia korábban magyarra fordított részeit. 1452-ben a moldvabányai katolikus püspök az eretnekek „nagy számát” emlegeti. A Prut folyó jobboldalán levő Húsz városát magyar husziták alapították. Az olasz misszió és a keleti egyházak a reformátusok megtelepülését lehetetlenné tették. A XVII. században a protestánsüldözés következtében a források már csak elvétve emlegetnek eretnekeket. Kotnáron 1630-ban, majd 1643-ban egy lutheránus pap megtérít egy-egy házaspárt. A missziós papok 1870-ben két falut kálvinista hitről igaz hitre térítettek. Szászkúton a XVIII. század végén létezett református gyülekezet, mely a XIX. században is gyarapodott. Az úrasztala 1838-ban készült. 1876-ban meghalt a papja. A moldvai reformátusokról Domonkos Pál Péter adata az utolsó. Ő jegyezte fel, hogy a klézsei temetőben egy eltérő sírcsoport van. Az írásnak, olvasásnak emlékét a magyarra fordított huszita Biblia-részek kézzel történő lemásolása jelentette 1446 körül. Ehhez képest 1870-ben két kálvinista falut térítenek meg misszionáriusok, ők protestáns vallásukat a szóbeliségben tudták fenntartani. A kora újkori magyarországi állapotok valójában nem kedveztek a hollandsvájci-német egyházi irodalom és kultúra megvalósulási formáinak, a három részre szakadt ország háborús állapotaiban az oktatáshoz és könyvhöz jutás a külföldi peregrinációban tanulók számára volt elérhető, és csak lassan bontakozott ki valami hasonló folyamat Debrecen és Sárospatak, vagy Erdélyben Nagyenyed vidékein. Az iskolázás szűkös volta vagy hiánya miatt az írás nem, az olvasás nagyon kis mértékben terjedt el a nép körében. 26 A moldvai csángó-magyar okmánytárat kiadta DIÓSZEGI-BENDA 2003. 27 PÉTER 2015.13-30. ÍO
