Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.2. rész: Tanulmány)

-a MŰHELY *■

ACTA PaPENSIA XVII (2017) 1-2. szAm

A „középmezőny”: Terestyén József 12, Szentgáli Nagy Imre 13, Hosszúfalusi Major Márton 19, Baranyai Somlai János és Veresegyházi János (1.) pedig 20 szolgálati évet tudhatott maga mögött.365 A többiek több, mint húsz éve szolgáltak. Bilkei Ту. János 21, Edelényi S. András és Kenesei Pap Szalai Ferenc 23, Oroszi Sámuel minimum 24, Almási Mihály 24, Hollósi Ferenc pedig 26 éve volt prédikátor.366 A „csúcstartó” Tokaji Pál volt a maga 33 szolgálati évével.367

lett Szentkirályszabadjára exmittálva, ott szolgált egészen 1763-ban bekövetkezett haláláig. KÖB- LÖS-KRÁNITZ 2009. 449. Borsodi János 1734-ben lett Udvariba exmittálva, ahol 1739-ig szolgált. 1739-ben Arácson tűnt fel, majd 1740-1741 között henyei, 1741-1756 között pedig újra udvari lelkész volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 350. Szentpéteri József 1733-1738 között kádártai, 1738- 1745 között vörösberényi, 1746-ban csopaki, 1755 előtt csicsói, 1755-1758 között iszkaszentgyör- gyi, 1758-tól 1759-ig vagy 1761-ig palotai prédikátor volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 614. TtREL I. 8. d. 7. Iszkaszentgyörgy. 2. Kádárta. L 2. II. 22. Kocsi Szőke János 1733-1743 között kenesei, 1744-1758 között palotai, 1758-1771 között pedig vörösberényi lelkész volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 457. TtREL I. 8. d. 6. Balatonkenese. 1, 23. d. 11. Várpalota. 12. Vörösberény. 1.

365 Terestyén Józsefet 1731-ben exmittálták Csopakra, ahol 1741-ig szolgált, utána 1743-1753 között lovasi lelkész volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 638. Szentgáli Nagy Imre 1730-ban lett Hajmáskérre exmittálva, ahonnan 1740-ben Sólyra. onnan pedig 1745-ben Felegresre került. Ott szolgált 1766-ig. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 607. Hosszúfalusi Major Márton 1714-ben lett Veszprémbe exmittálva, ahol 1717-ig lelkészkedett. 1719-ben Kádártán, 1720-1721 között Alsóörsön, 1721-1723 között Kajáron, 1723-1752 között pedig Polgárdin volt prédikátor. KÖBLÖS-KRÁ- NITZ 2009. 426. Baranyai Somlai Jánost 1723-ban Vilonyára exmittálták, ott szolgált egészen 1765-ig. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 333. Veresegyházi János (1.) szintén 1723-ban lett exmittálva Paloznakra, ahol valószínűleg 1731-ig szolgált. 1732-1738 között Pécselyen, 1738-tól Litéren találjuk, ahol valószínűleg 1741-ig volt. Kérdéses, hogy szentelésekor hol szolgált. KÖBLÖS- KRÁNITZ 2009. 666.

366 Bilkei Ту. Jánost 1722-ben Peremartonba exmittálták, ahol 1739-ig szolgált. 1739-1741 között lepsényi, 1741-1748 között alsóörsi lelkész volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 347. Edelényi S. András 1720-ban lett Keresztesre exmittálva, ahonnan 1727-ben Lepsénybe, 1739-ben pedig Peremartonba került. Ottani szolgálata 1748-ig tartott. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 385. Kenesei Pap Szalai Ferenc szintén 1720-ban lett exmittálva Köveskálra. Ott 1721-ben van róla az utolsó adat. 1723-ban Lovason tűnik fel, és vagy előtte 1721-1723 között, vagy utána, 1724-ben Csicsón szolgált. 1738-tól újra csicsói lelkész volt, szolgálata ottani záró évét nem ismerjük. 1741-től Litéren tűnt fel, talán 1752-ig szolgált ott. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 447. Oroszi Sámuel 1719-1723 között Mezőkomáromban, 1724-1746 között Füreden, 1746-1767 között pedig Monoszlón lelkészkedett. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 530. TtREL I. 8. d. 6. Balatonfüred. 1.1. II. 23. d. 8. Mezőko- márom. I. II. 23. d. 9. Monoszló. 1, 3. Almási Mihály 1719-ben lett exmittálva valószínűleg Sze- recsenyre, ahol korábban levitaként, 1721 és 1728 között pedig bizonyíthatóan lelkészként szolgált. Valamikor 1728 és 1732 között került Siómarosra, ahol 1738-ig lelkészkedett. 1738-1741 között Nagyvázsonyban, 1742-1747 között pedig Arácson találjuk. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 326. Hollósi Ferenc 1717-ben lett exmittálva Köveskálra, ahol 1719-ig szolgált. 1721-1723 között Monoszlón és Henyén, 1723-1728 között Tótvázsonyban, 1729-1755 között pedig Vámoson lelkészkedett. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 423.

367 Tokaji Pált 1710-ben exmittálták Tápszentmiklósra, ahol 1711-ig szolgált. 1712-ben először Láziban, majd Adásztevelen és Tapolcafőn volt prédikátor, de még abban az évben Noszlopra került, ahol 1713-ban is működött. 1714-1716 között rátóti, 1717-1721 között szilasbalhási, végül 1721-1752 között enyingi lelkész volt. 1743-ban mezőföldi esperes lett. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 641.-* 35