Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Kisebb közlemények - Kanász Viktor-Szovák Márton: Pillantás a változás évszázadába. Beszámoló a Veszprémi Főegyházmegye 2017-es egyháztörténeti konferenciájáról

-£ Kisebb közlemények =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám

István, a hittudományi főiskola rektora köszöntötték az egybegyűlt több mint hatvan érdeklődőt.

Az első szekció elnöki tisztjét Takács István érseki kancellár töltötte be, a négy előadás pedig a változások kiindulópontját, az egyházmegye XVI. század eleji állapotát, és a veszprémi püspökök tevékenységét érintette. Először Aradi László bakonyszombathelyi plébános összefoglalóját hallgathatta meg a közönség a Beriszló Péter által elrendelt 1515-ös veszprémi zsinat körülményeiről, liturgikus rendelkezéseiről. Az előadás jól ábrázolta a katolikus egyház szigorú hagyománytiszteletét a zsinatok korábbi szokásokat megerősítő funkciójának bemutatásával, külön kitérve a szentségek kiszolgáltatásának szabályozására és a papsággal szembeni elvárásokra. Őt követően Bartók Zsófia Ágnes (ELTE ВТК, Sermones Compilati kutatócsoport) az elsősorban női kolostorokban használt anyanyelvi kódexek számának megbecsülésére javasolt új módszert, mellyel a jelenlegi nagy szórású (100-1500) becslésnél pontosabban meg lehet határozni az elveszett, vagy egyelőre elveszettként számon tartott kéziratok mennyiségét. A szekciót Laczlavik György (MNL OL) és Fazekas István (ELTE ВТК) előadásai zárták, akik а XVI. század veszprémi püspökeit ismertették. Laczlavik többek közt a Reformáció MNL Projekt keretében megkezdődött, 1526-1570 közötti időszak darabszintű forrásfeltárásának eredményeire támaszkodva mutatta be az 1511 és 1549 között működő veszprémi püspökök életútját, valamint egy-egy példán keresztül rálátást nyújtott a familiárisi hálózatukra is. Fazekas István szorosan kapcsolódva az előtte szólóhoz а XVI. század második felének püspökeit vizsgálta a bécsi (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) levéltári források segítségével, s megállapította, hogy a legnagyobb érdemük az volt, hogy e lehetetlen helyzetben legalább az egyházmegye vagyonának egy részét sikerült megmenteniük, ami a későbbi erőre kapás egyik záloga volt.

A délután második szekcióján Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár igazgatója elnökölt. Mikó Árpád (MTA ВТК MI) sajnálatos távolmaradásából kifolyólag az előadások sorát F. Romhányi Beatrix (Károli Gáspár Református Egyetem) nyitotta, melyben a veszprémi egyházmegye területén működő szerzetesrendek korabeli történetét mutatta be. Kiemelte, hogy az egyházmegye - többek közt a földrajzi fekvésének köszönhetően - igen sűrű és változatos kolostorhálózattal rendelkezett, országos szinten a kolostorok %-e itt helyezkedett el, ám 1520-as évektől kezdve gyökeres változás következett be. A trónharcok és a török előretörés következtében a püspökség központi-5 298 S-