Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Kisebb közlemények - Kanász Viktor-Szovák Márton: Pillantás a változás évszázadába. Beszámoló a Veszprémi Főegyházmegye 2017-es egyháztörténeti konferenciájáról

-ш Kisebb közlemények =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám

területből végvidékké vált, és az egyházmegye szerzetesi életének hanyatlása leginkább ennek, és nem a reformáció terjedésének a hozománya. Tovább szűkítve a szerzetesi tematikát N. Vida Beáta (Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház) számolt be a zirci bencés kolostor XVI. századi sorsáról és feltárásának történetéről. Végül Hudi József (Pápai Református Gyűjtemények) a Dunántúlon kialakuló református presbitériumokat központjuk és személyi összetételük alapján tipologizálta. A presbitérium négy típusát különítette el.

A nap tudományos részét Bánkuti Gábor (РТЕ ВТК) frissítő hangulatú könyvbemutatója zárta, melynek tárgya az előző év nyarán rendezett egyháztörténeti konferencia eredményeként született tanulmánykötet volt. Bánkuti a Rendületlenül a romok között című könyv erényeként emelte ki, hogy egyszerre mutatja be az 1945 és 1972 közötti időszakot az egyéni sorsokon és az egyházmegye intézményének működésén keresztül. A legkitartóbb hallgatóság az este folyamán meglátogathatta az érseki pincészetet is, ahol a borászat működésének elméleti és gyakorlati megismerése (ún. borkóstoló) mellett a délután érintett témák kötetlen megvitatására is lehetőség nyílt.

A konferencia második napját Hermann István (MNL VML) vezetésével protestáns témákat érintő szekció nyitotta. Először Csepregi Zoltán (Evangélikus Hittudományi Egyetem) mutatta be a Dunántúlon működő prédikátorokat, amelynek alapjául az Evangélikus Lelkészek Magyarországon (ELEM)- adatbázis eredményei szolgáltak. Az 1610-es évig összegyűjtött háromszáz prédikátor életútjának elemzésével rávilágított a német származású prédikátorok nagy számának okára, akik flaciánus mivoltuk révén vagy tábori prédikátorként a török ellen vonuló csapatok oldalán kerültek Magyarországra. Olyan közhiedelmeket is felülvizsgált, mint például a prédikátorok kiemelkedő képzettsége, melyet az 1540 és 1610 közötti időszakban negyedére (81%-ról 18%-ra) csökkenő egyetemjárásuk erősen cáfol. Zvara Edina (SZTE ВТК) Esterházy Pál könyvtárának protestáns köteteit ismertette, melyek a család többszörös protestáns kapcsolatán (Esterházy István protestáns felsége, Esterházy Tamás wittenbergi tanulmányai) túl Oláh Miklós működésének is köszönhetően kerültek az egyébként szigorú katolikus neveltetésben részesült nádor gyűjteményébe. Egyben magyarázatot adott a könyvek kincs-értékével arra is, hogy Esterházy miért őrizte meg ezeket az amúgy hitével és vallásával ellenkező munkákat, például Luther és Melanchton írásait. Szintén könyvtörténeti témával szólalt fel Monok István (MTA Könyvtár és Információs Központ), aki a

299 s-