Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)
S MŰHELY =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám Egy kérdés maradt „már csak” hátra: hogyan realizálódik Róma válaszának69 fényében a katolikus-protestáns társadalmi konszenzus? Állami beavatkozás útján csupán kötelező, ráerőszakolt normarendszer lesz, vagy széles körű önkéntes beleegyezéssel alapeszmévé válik a társadalomban, amely a polgárosodás talaján képes lesz integrálni a többi vallás követőit és a nemhívőket, ahogyan azt Goethe is felvázolta? A biztos eredmény tekintetében ez utóbbi megoldásra hívta fel a figyelmet maga Pap is a vallási egyesüléshez szükséges eszközök számbavételekor: „nem egyszerre, s nem parantsolás által kell meglenni; hanem előre úgy kell készítteni [...] a Népet, hogy nem tsak ne irtózzon attól; hanem még maga sürgessen bennünket. ”7° ÖSSZEGZÉS A vallási türelem talaján Veszprém vármegyében Guzmics Izidor nemzetre irányuló (re)uniós tervezetére válaszolva 1823-ban a református Pap István a keresztény unió megvalósulását lehetségesnek tartotta és így a vélekedés (religio speculativa) helyetti általános gyakorlatra (religio practica) hívta fel olvasói figyelmét. A létrehozandó egységbe a lelkiismereti szabadságot beemelő Papot követően az evangélikus Ülés 1826-ban már a „kölcsönös tűrés” talaján kibontakozó egyénre és helyzetre szabott cselekvőképességet méltatta. Az egységet szorgalmazó elméleti fejtegetések gyakorlata a vegyes házasságok kérdéskörén keresztül került egyre jobban előtérbe, míg végül a téma az 1830- 40-es évek fordulóján tetőződött. Így 1841-ben a katolikus Szalay már a szabadság és egyenlőség lehetőségei alapján az ésszerű pluralizmus tényére összpontosított. Ez utóbbi megvalósíthatóságára második szöveggyűjteményben a volt bencés diák, Szabó Imre tolmácsolásában kizárólagos megoldási javaslattal, a kölcsönösség szükségszerű kialakításával szolgált. Míg az egymást tükröző felekezeti kiadványokban lassan-lassan felszínre került a szabad és egyenlő felek reciprocitása, a politika színterén sem maradt érintetlenül a téma. 1841-ben nem csupán a korszak legjelentősebb, a szláv nemzetiségi kérdés méregfogát kihúzni szándékozó sikertelen protestáns uniós-mozgalom71 zajlott le, de létrejött a Habsburg Birodalom és a katolikus 69 Lonovics József, Csanádi püspök 1840 októberétől 1841 tavaszáig Rómában tartózkodott, ahol tárgyalásokat folytatott az Apostoli Szentszékkel elsősorban a magyar vegyes házasságokat illetően. 7° [PAP] 1823. 45-46. 71 KERTÉSZ 1997. 256-281.-e 214 a-
