Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

s MŰHELY 5ACTA PaPENSIA XVII (2017) 3-4. SZÁM

egyház Lonovics fémjelezte „részleges kiegyezése” is, amelynek egyik eredményeként Magyarország tekintetében Róma érvényesnek ismerte el a protestáns lelkészek előtt kötött vegyes házasságokat.

Míg a fentebbi kiküldetést létrehozó Metternich a szóban forgó protestáns uniót ellenezte, addig a birodalom kormányozhatóságáért, azaz a politikai egységéért átfogó doktrínaként kívánt egyes személyhez fűződő jogokat felekezetfüggetlenné tenni.72 Ezt követően a magyar diéta is törvénybe iktatta a protestáns lelkész előtt kötött házasság polgári érvényességét (1843/44:3. te.).

A politikai polémia folytatódását kiválóan fémjelzi Metternich egy, a Szentszékhez küldendő második missziót előkészítő tárgyalássorozathoz kötődő 1845. évi véleménye73, amelyben kifejtette, hogy az udvar és az egyház fennálló kapcsolata már nem a felekezetek közötti harcban gyökeredzik. A kérdés valójában a vallás alaptételének pozitívumai és azoknak tagadása között feszül, így hivatkozott például a polgári társadalomban világszerte növekvő kommunizmus és szocializmus térhódítására is.

További kutatásokat igényel tehát, hogy a szankciókra építő viszonosságot (vö. 1848:20 te.) messze meghaladó, közös alapokra összpontosító, a kölcsönösséget gyakorló önkéntes társadalmi beleegyezés és ez irányú cselekvési kedv mikor, milyen formában, illetve mértékben valósul(t) meg a magyar társadalomban.

*****

72 Vö. Heinrich Wilhelm von Werther porosz külügyminiszternek Mortimer von Maltzan grófhoz, a bécsi porosz követhez írt utasításával, amely a lelkiismereti szabadságot részletezte; másolata (1839. okt. 28., Berlin). S.l. s.d. S.KR.SS., AA.EE.SS. 7.I.II. Austria, Pos. 88-96. Fase. 39. foil. 109Г-113Г. idézi VÁRADY 1924. 194. - A levél érvelése szerint, mivel a protestáns egyház elvei a katolikusokkal szemben „szelídebbek”, „enyhébbek”, mint az utóbbiaknak feléjük, ezért a családban, ahol a kettő irigyre lép egymással, minden előnyt a „régebbi egyház” biztosít magának. Amennyiben tehát a polgári törvénykönyv nem lép közbe, a kapott szabadságot a katolikus papság fanatikusai a protestánsok ellen fogják felhasználni. Metternich ennél a gondolatnál jegyezte meg, hogy miután egy egyenlő csatában, úgy látszik, a protestánsok alul maradtak, azt kívánják fennmaradásuk érdekében, hogy nekik azt az erőt a polgári törvényhozás idézze elő, ami a katolikusoknál vallásukból fakad.

73 Metternich véleménye a titkos tárgyalások eredményeiről. 1845. június 22. OSzK Kt. Föl. Lat. 4065. IV. foil. 12Г-15У.-s 215 a-