Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

-* MŰHELY 3ACTA PapENSIA XVII (2017) 3-4. SZÁM

lotai) református prédikátor német minta alapján — egyik előzményeként a fentebbi „keresztény unió” elképzeléseknek — 1818-ban az evangélikus-református egyház egyesülését célozva adta ki a Keresztyéni Szeretet és Értelembeli Egyezség című értekezését.

A KÖRLEVELEK ÁRNYÉKÁBAN (1830-1841)

XVI. Gergely pápa Klemens Wenzel Lothar von Metternich osztrák államkancellár és I. Miklós orosz cár nyomására 1832. augusztus 15-én a „Mirari vos” kezdetű pásztorlevélében elítélte a „zabolátlan szabadság” minden „eredményét”, így a lelkiismeret-, a vélemény- és sajtószabadságot, valamint az egyház és állam szétválasztását: „ostoba és téves vélemény — vagy még inkább: őrült eszme hogy mindenki számára meg kell hirdetni és ki kell harcolni a lelkiismeret szabadságát. [...] Idetartozik a könyvvel való kereskedésnek az a soha eléggé el nem ítélhető és meg nem vethető szabadsága, amely minden lehető iratot elterjeszt a nép között”40

Válaszként Hughes Felicité Robert de Lamennais, a katolikus liberalizmus korai képviselője 1834-ben a szociális érzékenységgel megújuló egyház és az új társadalom mellett kötelezte el magát. Ennek következményeként azonban 1834-ben júniusában a katolikus egyházfő már névvel együtt ítélte el a La- mennais-tanokat „Singularis nos” kezdetű enciklikájában. A gyors, egymás utáni kettős elutasítás ellenére a mindennapi élet változásai feltartóztathatatlanul mutatták az új irányokat. A keresztény házasságokban, melyekben a protestantizmus és katolicizmus lépett frigyre, mindkét fél követelte a maga szabadságjogait: a protestáns porosz területeken robbanásszerűen jelentkezett a probléma, amely egészen a porosz egyházi hierarchia csúcsáig vezetett.

A kölni események már nem maradtak magyar visszhang nélkül, miután azokkal párhuzamosan, az 1832-36. évi diétáról a vármegyékre tevődött át a vegyes házasságok körüli vita. Idővel a különböző, egyházi és világi sajtótermékek is egyre jelentősebb mértékben foglalkoztak a vegyes házasságok kérdésével. A legismertebbek e téren a katolikus egyházi körlevelek voltak, amelyekkel szemben egyes vármegyék nem csupán tiltakoztak, de főpásztori szerzőjüket feljelentették az uralkodónál is. 1841-ben az induló Pesti Hírlap „tűzte zászlajára” a témát elítélve a feudális jogrendszer egyházpolitikáját, amely a lelkiismereti szabadság hiányában nem lehetett méltányos. Ezt a radikális

40 Mirari Vos 1832.-= 206 =-