Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Szemle - Levéltári források Győr első világháborús éveiből 1914-1916. I. (Szerk. Borbély Tamás János) (Márfi Attila)

-= Szemle sAcTA PaPENSIA XVII (2017) 1-2. SZÁM

tiszti főorvosi havi jelentések tudósítanak pl. és Wennes Jenő jeles polgármester 1915 májusában bekövetkezett haláláról is. Ugyanakkor olyan hivatali helyzet- jelentések is olvashatók, amik jól dokumentálják a megváltozott szociális viszonyokat, a segélyezések mértékét, az egészségügy és mindennapok szinte drámai fordulatait. Ezek a rendszeresen megjelenő jelentések természetesen a két év alatt lezajlott folyamatokat is jól érzékelhetik, amelyek gyakorlatilag felölelik a város létezésének minden fontos területét. Ugyanakkor mindhárom forrástípus: a polgármesteri, főkapitányi, tiszti főorvosi jelentések egymástól jól elhatárolható témaköröket tartalmaznak. A hivatalos összesítések számos átfedést, tükröződést is dokumentálnak. Akár önálló kutatási témának a kiindulópontját is jelenthetik a jövőben.

A második szerkezeti egység az országos és a helyi politika fontos történéseit a város közgyűlési jegyzőkönyveire és a város ún. ügyviteli irataira támaszkodva mutatja be. A világháborús helyzetről is kaphatunk némi képet, az országos politikai véleményformálást is megismerjük, amelyet a kötelező kincstári optimizmus jellemzett. Az ellenvéleményeket ugyanis a cenzúra nem engedte felszínre kerülni. E részben részletesebb elemzés olvasható az elhunyt polgármesterről és érdemeiről, valamint IV. Károly megkoronázásról. Hasonlóan rövid terjedelemben közöl forrásokat a harmadik fejezet, amely a város szociális viszonyait és az időközben súlyosbodó társadalmi feszültségeket dokumentálja. A szintén közgyűlési jegyzőkönyvek és ügyviteli iratok alkotta forráscsoport mutatja be a hátország háborús gazdálkodásának megpróbáltatásait, a jövedelmek elértéktelenedését, a növekvő inflációt és társadalmi feszültségek erősödését. A hivatali és a gyári alkalmazottak egyre nagyobb elégedetlenségéről, a közellátás és a mindennapi megélhetés nehézségeiről is olvashatunk a forrásokban.

Ezekre a negatív, de törvényszerű jelenségekre adott válaszokat és azok visszásságait mutatja be a szociális gondoskodás, a segélyezés és az egészségügy témakörét taglaló negyedik fejezet. Az első időszakban a fejét felütő kolera elleni intézkedéseket, majd a hadisérültek segélyezését ismerjük meg és a később megalakuló HADRÖÁ elődszervezetéről, a hadisegélyezésekről is olvashatunk forrásokat. A témakör utolsó dokumentuma „A rokkantak kertvárosára telekadományozás és kölcsön felvétele” címmel olvasható.

A kötet ötödik forráscsoportja Hadifoglyok Győrött cím alatt elsősorban a helyi gyárak és üzemek munkaerőhiányával foglalkozik, melyet hadifoglyokkal próbáltak enyhíteni. A hadifoglyok alkalmazása az iparvárosban elsősorban azért jelentett gondot, mert hiányzott a megfelelő szakértelem. Szociális ellátásuk is kemény erőpróbát jelentett a város vezetésének. A jó érzékkel kiválogatott és közzétett dokumentumok megítélésem szerint ennek a kérdéskörnek csak metszetét adhatják, melyek kiindulópontjai lehetnek a további kutatásoknak.

■* 178 ^