Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 1-2. szám - Szemle - Levéltári források Győr első világháborús éveiből 1914-1916. I. (Szerk. Borbély Tamás János) (Márfi Attila)
-s Szemle *Acta Papensia xvii (2017) 1-2. szám A Polgári menekültek Győrött című hatodik szerkezeti egység a várost is elérő menekülthullám dokumentumait tartalmazza. A városvezetés számára két fontosabb menekültcsoport ellátása okozott fejtörést. 1914 őszétől már Győrben is megjelentek a Galícia és Bukovina felől érkező menekültek. Itt tartózkodásuk számos negatív fejleményt (árdrágítások, uzsora, egyéb pénzügyi visszaélések) is eredményezett. 1916 őszétől az Erdélyből érkező menekültek is megjelentek a városban. A galíciai menekültek esetében a hadihelyzettel való visszaélések miatt már antiszemita felhangok is megjelentek. A források jól érzékeltetik ezt a feszültséget és eltérő fogadtatást is. E kötet szerkesztőjétől egy igen értékes tanulmány már megjelent erről a kérdéskörről a Győri Tanulmányok 37. kötetében. A hetedik és a nyolcadik fejezetben egymással szoros összefüggésben lévő dokumentumokat olvashatunk. A hetedik fejezet Katonai ügyek, háborús gazdálkodás címmel a város háborús gazdálkodásának forrásait tartalmazza. így olvashatunk a hadikölcsönök megjelenéséről, a hadiállapottal és katonai elszál- lásokkal kapcsolatos városi többletkiadásokról is. Az itt közölt iratok az előző fejezetek forrásainak információit is kiegészítik. A kiadvány utolsó, nyolcadik fejezetében Gazdaság, gyáripar címmel Győr a háborús helyzettel kapcsolatos sajátságos, a gazdálkodást érintő rendeletéit, intézkedéseit, s ezeknek hatásait tükröző iratok találhatók. A kiadvány utolsó szerkezeti egysége Mellékletek címmel olyan jegyzékeket tartalmaz, amely az olvasót segítik a rövidítések feloldásával, a korabeli betegségek mai elnevezéseivel és a névmutatóval. A szakmailag igényes kiadványt még vonzóbbá lehetett volna tenni néhány korabeli fotográfiával és illusztrációval, illetve más típusú források közzétételével. Gondolok itt elsősorban a hirdetményekre, plakátokra, korabeli újságcikkekre, hadinaplókra, visszaemlékezésekre és katonai levelezésekre, hogy csak néhány forráscsoportot említsek. Összességében elmondhatjuk, hogy a dokumentumkötet eddig kevéssé ismert eredeti források közlésével nemcsak a centenáriumi megemlékezést szolgálja, hanem Győr város történetéhez is fontos adatokkal, ismeretekkel járul hozzá. ■Márfi Attila 179
