Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság

<ф MŰHELY ф>

Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám

Miként keveredik ebbe a graduál, no meg a népi elem? XIX. századi könyvészeti adatra, Flórián Jakab közlésére hivatkozik, aki leírta az Eperjesi Ágostai Evangélikus Collegium könyvtárának példányáról a címet, a Komjáti graduálét (1574).59 Cáfolja, hogy korabeli vélemény szerint Debrecenben jelent meg Kom- lós András sajtóján, mert előszava kelt „Comjatin 1574. október 6-án”, és a betűk típusa ugyanaz, mint a Bornemisza Péter Komjátin és Semptén megjelent nyomtatványaiban található. A közleményben a megjelenés éve MDLXXIIII (ezt 1573-nak olvasta Benedek Sándor),60 nem pedig 1559. A címlapon nincs helységnév. A valós helynevet, Komjátit, hiába keresgéljük Benedek Sándor könyvében. A graduálban tényleg feltárul a különféle istentiszteleti formák szerkezete és teljes énekelt anyaga. Csakhogy ezt Benedek Sándor nem ismerte.

Huszár Gál nem adott ki Ágendát 1559-ben. Máskor sem. Graduálja (1574) az énekes könyörgés - Sörös Béla elnevezésével az antifónás szertartási rend - páratlan emléke, és még az is megkülönbözteti a hasonló kiadványoktól, hogy rubrikákat és imádságokat is közölt. Ezt nem követték a kéziratos graduálok. Az Öreg graduál sem, de abban vannak latin rubrikák, éppen úgy, mint ahogyan vannak még a Zoványi György 1733-as Ágendájában is. Hozzáférhető volt Incze Gábor kiadásában 1945 óta Huszár Gál 1558-ban megjelent úrvacsorái prédikációja,61 ebből sem a Benedek Sándor megrajzolta kálvinista kép tárul elénk. Nem a lutheri liturgiával szakító kálvinista (sőt zwingliánus!) szertartáskönyv Huszár Gál graduálja, sem az 1975-óta ismert (kisgraduált, prímát is tartalmazó) gyülekezeti énekeskönyve (1560/1561).

Hozzájárult sokban nyomdász reformátorunk értékeléséhez (elfogultságait leszámítva) Bottá István könyve, de munkája (voltak ugyan korábban is közölt tanulmányai) évekkel Benedek és Czellárné munkája után jelent meg,62 Huszár Gál Komjáti graduáljának hasonmás kiadása is.63 Elég lett volna vajon Czellárné értekezésének új kiadásában ezekre hivatkoznia a kiadónak? Meg a

59 Magyar Könyvszemle [6] (1881), 246.

60 Benedek 1971. 99. - Ugyanitt Szegedi Gergely énekeskönyvének megjelenését is 1567-nek írja, az évszámot szintén másodkézből, Barcsa Jánostól idézi, és nem utal sem a Szilády Áron kiadására, Sztripszky számot sem közöl.

61 RMK I. 36 = RMNy 151; szövegkiadása: INCZE Gábor: Az első nyomtatásban megjelent magyar prédikáció. Bp., 1945.

62 BOTTÁ 1991. passim.

63 HUSZÁR Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. Hubert Gabriella tanulmányával közreadja Kőszeghy Péter, Komjáti 1574. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Bp., 1986. (BHA XIII.)

» 307 «