Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma

<Ф MŰHELY ф>

Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám

A majorszerekben csak azokat az ingatlanokat írták össze, amelyekben laktak, tehát a csupán kertként használt földeket nem. A külvárosokban lévő házak esetében telekméretet nem adtak meg az összeírok. Jól megfigyelhető, hogy a majorszerek eredetileg egy-egy belvárosi ház, telek tartozékai voltak, ugyanakkor már megindult a belvárosi telkek és a majorok elválása egymástól.

A belvárosi telkek megoszlása a következő volt:

Hosszú

utca

új

utca

Ispotály

utca

Szent

László

utca

Kristóf

utca

Víz utca

összesen

1 telek

ÍO

2

1

11

1

25

3/4 telek

4

1

5

1/2 telek

28

25

19

22

42

27

163

1/3 telek

1

1

1/4 telek

30

35

63

23

63

34

248

1/8 telek

3

5

3

4

4

1

20

összesen

75

68

85

51

120

63

462

A fenti telekadatokat egész telekre átszámolva összesen 175 „telekkel” számolhatunk (pontosan 175,08 telek adódik az összegzést követően).

A belvárosi telkek és a majorok (egyre gyengülő) összetartozására utal, hogy - mint korábban említettük - az összeírásban az utcákat követve vették fel a hozzájuk tartozó majorszereket. Több esetben jelölték az összeírok, hogy az adott major melyik belvárosi telekhez tartozik. A majorokban álló összesen 240 ház negyede (61) tartozott ebbe a típusba. Ezek között többnyire olyan eseteket találunk, amikor az adott majorban lakók laknak. Van azonban példa olyan esetre is, amikor a majort a belvárosi ingatlanban élő tulajdonosa használhatta. Ilyen Bogács Ferenc majorja az Ispotály utcához tartozó majorszerben, amelyben „maga szolgái / propria familia.” laktak. Ugyancsak maga használhatta a Víz utcai majorszerben lévő majorját Rad- ványi István alkapitány, ahol csak a tulajdonlás ténye olvasható a forrásban. Jellemző, hogy ez esetben fel van tüntetve a tulajdonos alkapitány katolikus vallása, ugyanakkor nincs mellette lélekszámadat.

Ezzel szemben a majorokbeli házak háromnegyedében olyanok éltek, akiknek nem volt belvárosi tulajdonuk. A majorok esetében is számtalan alkalommal találunk a név mellett feljegyzést arról, hogy a tulajdonoson (és családján) kívül lakók is élnek az adott házban. Itt nyilván tulajdonos - bérlő viszonyról volt szó.

» 45 «