Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
«Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Az összeírás további rovatai segíthetnek bennünket a népességszám és a felekezeti összetétel becslésében. Az összeírásban jelölték a katolikus háztulajdonosokat (catholici),77 illetve ezekben az esetekben meghatározták az adott házban élők számát is (in una domo numero). A nem katolikus háztulajdonosok esetében nem adták meg a felekezeti hovatartozást, tehát arról nem rendelkezünk információval, hogy mely háztulajdonosok voltak a kálvinista és melyek a lutheránus gyülekezet tagjai.78 Úgyszintén nem tüntették fel a nem katolikusok esetében az egy házban lakók számát sem.79 Az összeírásban szereplő számadatokkal kapcsolatban válaszolnunk kell arra a kérdésre, hogy vajon kiket is tüntethettek fel az összeírok. Előre kell bocsátanunk, hogy sajnos egyértelmű válaszokkal - további források híján - nem tudunk szolgálni. Alapvetően két lehetőség merülhet fel a megadott számokat vizsgálva. Egyrészt felvetődik, hogy az adott házban lakó katolikus felekezethez tartozó lakosok számát adták meg az összeírok. Ez esetben a megadott szám összege azonos a városban lakó katolikusok számával (1874 fő a magyar nyelvű pisz- kozat, illetve 1871 fő a latin nyelvű tisztázat szerint), ugyanakkor további, a város egészének lélekszámára vonatkoztatható következtetést a forrásból nem nyerhetünk. Ezt a magyarázatot támasztanák alá azok az esetek, amikor a majorszerekben lévő házak esetében jelölve vem, hogy a háztulajdonos katolikus, ugyanakkor nincs mellette számadat. Amint a 77. számú jegyzetben jeleztük, bizonyos esetekben kimutatható, hogy a feltüntetett lakók - s vélhetően családjuk tagjai is - protestánsok voltak. 77 Hogy a háztulajdonosok alapján történt a katolikusok feltüntetése, arra több adat is utal. Ehhez az 1659-es tanúvallatás felekezeti adatait kell összevetni az összeírással. Példaként említhető Olasz Péter lovas katona esete, aki a tanúvallatás szerint kálvinista volt, az összeírás szerint pedig Dujmovics János Új utcai majorjában lakott. Dujmovics János az anyakönyv adatai alapján biztosan katolikus volt. Az Új utcai major mellett fel van tüntetve, hogy katolikus, ugyanakkor a háznál nincs lélekszámadat megadva. 78 Az 1659-es tanúvallatás során kitértek a felekezeti hovatartozásra is. Ez alapján a végváriak esetében lehetséges a protestáns felekezetek elkülönítése. A katonaság felekezeti mintázata azonban jelentősen különbözött a város egészétől, így ebből a forrásból következtetések nem vonhatók le a városban jelenlévő protestáns felekezetek közötti arányokra vonatkozóan. 79 Haris Andrea a ház jogállásával hozta összefüggésbe a lakosok számának rögzítését, miszerint csak az adóköteles, tehát jobbágyi jogállású házak esetében adták meg a lakosok számát. Ez azonban nyilvánvalóan téves megfigyelés, hiszen egyértelmű összefüggés van a katolikus felekezethez tartozás és a lakosok számának megadása között. Nem támasztja alá Haris Andrea véleményét az sem, hogy például az összeírt szabadosok (mindösszesen hét fő) mind katolikusok és ismerjük a velük egy fedél alatt élők számát is. HARIS 1998. 344. » 46 «
