Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám 3. Melegágya a Benedek-féle nézet annak is, hogy a magyar református Úrvacsora mintegy a bűnbánat sákramentumává torzult a XX. század református praxisában. Benedek Sándor ezt véli valóban kálvininak, kialakulását meg a kálvini hatás érvényesülésének. 4.1800 után lehetünk csak biztosak abban, hogy ha valami nincs benne valamelyik nyomtatott Ágendában (a Mi Atyánk vagy az Apostoli Hitvallás), akkor azt valóban nem is mondták. Pfalz rendjében nem említettek áldást. Akkor tehát nem mondtak? Volt a hitvallás hangos elmondását „katolikusnak” tekintő nézet a XX. században, ez még a Ravasz-féle rendtartás elfogadását is gátolta. Azonban ez sem vetíthető vissza a reformáció századába, mint kálvini hatás. Benedek Sándor vázolt nézetét megkoronázza azzal, hogy a Zakarias Ursinus és Caspar Olevianus alkotta pfalzi református szertartást (1563)35 „színtelen úrvacsorái agendának” minősíti. Mert nincs benne ugyanúgy a bűnvallás, „a bűnvallás elengedhetetlen eleme”, mint a XX. századi magyar kálvinista szokásban adott; így a pfalzi református fejedelemség úrvacsorázása „a jegyek osztogatásának üres és minden jelentőség nélkül való formájává, üres szertartássá zsugorodott össze”.36 A gratiarum actio (103. zsoltár záró imádságként) a szertartásban: „nagyon erőltetett és hatástalan kifejezése volt a kálvini szellemnek”. Milotai Nyilas nyomán ez is máig használatos. 1881-ben jelent meg Kiss Áron zsinati végzéseket és hitvallásokat egybe- gyűjtő munkája (nyelvezete és irálya mára erősen megavult).37 Használhatta, akinek hozzáférhetetlen volt Melius Juhász Péter munkája, vagy az Egervölgyi Hitvallás. Lássunk két szertartási részletet innen, hogy miféle „módszerrel” állapítható meg ebből az úrvacsorás szertartás rendje, szövege, az énekek helye és sorrendje? Volt közgyónat ( közbűnvallás Kiss Áronnál), nem mindenkor és mindenütt kötelező ugyanazon szöveggel. Voltak a hívekhez intézett kérdések, de melyek? A betegek úrvacsoráztatása miben volt azonos, és mely részletekben tért el a templomi szertartástól? Az első részlet az éneklés megtartásáról szól, a második az úrvacsoráztatás követelményeiről. „Mert azt parancsolja az apostol, hogy mérsékelten, alázatos hangon s minden nép és nyelv közt a nemzeti nyelven hirdessük az igét és énekeljünk. Azok 35 Juhász Tamás és Tőkés István új fordításában közölte: FEKETE 2013. 525-526. 36 BENEDEK 1971. 201. 37 KISS 1881. Ez a ma már klasszikus kiadvány Czellárné irodalomjegyzékéből hiányzik. » 298 «
