Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Műhely - Gelencsér József: Katonahalál a padláson - Történet, folklór, népi jogszokások
MŰHELY Acta Papensia XV (2015) 3-4. A másik verzió, hogy Örsi Gábor végzett magával. Ami több okból történhetett, így a testi-lelki kimerültség vagy az ellenség közeledése okán. A halált mesterséges beavatkozással siettetni lehet. Ennek egyik formája az öngyilkosság. A népi meggyőződés szerint az élet önkézzel történő elvétele bűnös cselekedetnek minősült. Magyarország a XX. században az öngyilkosságok tekintetében világviszonylatban az élmezőnyhöz tartozott. Tehát az öngyilkosság szokásszerűen ismétlődő, tömegesen megvalósuló, joghatásokkal járó, káros jogi népszokás volt.24 Székesfehérváron és környékén, így Sárkeresztesen és a Móri-völgyben a XX. század első felében a konfliktushelyzetek miatti öngyilkosságoknak különféle módozatai alakultak ki és szinte jogszokásként éltek. Nemenként, korosztályonként, társadalmi rétegenként eltérően hajtották végre. A leányok és asz- szonyok kútba, sőt az állattetemeknek létesített határbeli dögkútba ugrottak. A cselédleányok, de más nők is lúgkövet vagy egyéb mérget ittak. A parasztemberek fölakasztották magukat az istállóban, a padláson vagy a présházban. Többen vonat elé feküdtek vagy vetették magukat. Akiknek volt, fegyverhez nyúltak, puskához vagy pisztolyhoz, azt fordították maguk ellen. A katonák általában szívükhöz illesztett puskával lőtték agyon magukat. Máskor a puskacsövet szájukba vették, aztán sütötték el a fegyvert. Az öngyilkosságot a család szégyenlette. A korábbi századokban az öngyilkosokat az isteni törvények ellen vétőknek tekintették, így nem kaptak helyet a temetőben, nem is egyházi szertartással földelték el őket. A XX. századra azonban a sárkeresztesi reformátusok az ön- gyilkosság elkövetőjével szemben halálában nem érvényesítettek szankciót. Úgy temették el, mint a többi halottat. Örsi Gábornál pedig nem is tudható a halálozás pontos oka. Amennyiben öngyilkos lett, úgy a katonáknál fentebb említett módszert választhatta. 4. A temetés A háború végi zilált viszonyok miatt Örsi Gábor temetése nem teljesen a hagyományos szokásrend szerint zajlott le. Különösen feltűnő a szakirodalom által a halott lakodalmának nevezett eseménysor elmaradása. 24 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp., 1981.179-180. » 279 «
