Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. De számot vetett egyéni karrierjével is, mely végpontjához közeledett, és azt, hogy összességében sikeresnek tekinthető-e, az egzisztenciális nehézségek növekedése, a fokozódó kuláküldözések miatt, gyötrő betegség közepette nehéz volt eldönteni. Bár könyvében nem beszélt az egyházhoz való viszonyáról, szavaiból arra következtethetünk, hogy a jövőt illetően a döntést Istenre bízta. A CSALÁDRÓL Ki is volt ez a különleges ember, aki élete alkonyán írásnak adta magát? Merétey Kálmán i860, január 24-én született Merétey János kisbirtokos és Böröczky Ágnes adászteveli református nemes szülők házasságából. Édesapja bizonyára számon tartotta, hogy ükapja, nemes Merétey János egyike volt azoknak, akik III. Károly magyar királytól kuriális birtokaikra 1723. október 17-én új adománylevelet (nova donatio) kaptak.3 A király ekkor rajta kívül még Balassa Mihály, Bozay Mihály, Bőrőtzky [Böröczky] Ferenc, Gáncs [Gáncs] Benedek, Gáncs [Gáncs] János, Gyimoty [Gyimóthy] Mihály, Jósa [Jósa] István, Kapucsy Mihály, Oroszy István, Péter Ferenc és Tóth (másként Czeré) István nemesi birtokjogát ismerte el, erősítette meg. Később ezt tévesen úgy értelmezték, hogy a falu a „birtok adományozástól vette Adás-Tevel nevezetét”.4 Ez a téves elképzelés a XX. századra hagyománnyá erősödött.5 Tény, hogy az írót — másokkal ellentétben — nem érdekelte nemesi származása. Önéletírásában mindössze egyetlen mondatban emlékezik meg a paraszti életszínvonalon élő felmenőkről. 3 MOL A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii, 34. kötet, 318-319. A királyi könyvek idevonatkozó adatait dr. Köblös József közölte: PÁTKAY 2010.18. 4 BALLA 1890.112. Veszprém vármegye leírásában Bél Mátyás - az adománylevél említése nélkül - felsorolta a birtokos családokat és úgy vélte, hogy az adászteveli nemesek egy nemzetségből származnak, akik „a nemesi életsorsot paraszti életmódot folytatva tartják, ahogy tudják". A sík területen fekvő református falu határát termékenynek, de szűknek tartotta. BÉL 1989. 70. 5„A hagyomány szerint az itt élő nemes családoknak a király kitüntetésként adományozta a helységet, mely aztán fiúról fiúra szállt. Ezért lett a neve Adás. A Tevel nevet pedig ily nevű birtokosától kapta." SZEGHALMY 1937. 560. A falu lakóinak nemessége valójában középkori gyökerű, ez a szóbeli emlékezetben azonban már elmosódott. » 42 «
