Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) з-4. A kutatómunkára Széchy Károly nyújtott példát. Egyébiránt ő szigorú bírálatban részesítette „A magyar és habard nyelv viszonya”című, az Egyetemi Lapok kiadásában is megjelent nyelvészeti munkámat. A bírálat nem vette el kedvemet, főleg mikor egy latin nemesi oklevél (Mészöly család) átültetésével gyötrődtem. Később, már pápai tanár koromban, az én családom, az isákfalvi Sándor család nemesi oklevelét fordítgattam. Az oklevél 1622. évben kelt és a nagy viaszpecséttel ellátott armalist II. Ferdinánd írta alá. Kutatásaimban az oklevelek közlése mellett egyik főforrásom volt Lelkes Nándor Józsefnek Kuruc legendák szárnyain című (Budapest, 1920.) könyve és a „Vasmegye” napilapnak 1955. december 1. számában megjelent cikke Kuntár Lajosnak.86 Ezeken kívül Thaly Kálmán idősebb levele, Sarudy György följegyzései87 és Ihász Sándor közleményei. Ezek alapján, bár nagyon hiá86 Kantár Lajos (1914-2005) újságíró, haditudósító, szerkesztő, népmesegyűjtő, népművelő, könyvtáros, bölcsészdoktor, tanár. Tanulmányait Szentgotthárdon végezte, majd jegyzőként dolgozott, időközben a Vasmegye című lap munkatársa lett. А II. világháborúban hadi- tudósítóként vett részt. A fronton szerzett tapasztalatai, „élmenyei” alapján írta A véres Don című művét. A háború után különböző szombathelyi lapoknál, később a Kéményseprő Vállalatnál dolgozott, majd a Vasmegyei könyvtár munkatársa lett. Könyvtárossága idején könytár-történelem szakos diplomát szerzett, könyvtártudományból doktorált. A Vas Megyei Honismereti Közlemények főszerkesztője, a Vasi Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt, az Életünk című irodalmi lap szerkesztésében is részt vett. 2003-ban újra megjelent Szombathelyen A véres Don. A 2. honvéd hadsereg Don menti harcai, című munkája. A Függelékben olvashatóak Kuntár Lajos sorai a saját és könyve későbbi történetéről A könyv és írójának sorsa címmel. KUNTÁR 2003. 199-223. A Vasmegye (1945-1948 között Szabad Vasmegye) című napilap 1945-1956 között jelent meg Szombathelyen. Alcíme szerint: A magyar Kommunista Párt vasmegyei napilapja, Politikai napilap, A Magyar Dolgozók Pártja Vasmegyei Bizottságának napilapja, A megyei pártbizottság és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztői: Reismann János, Németh István, Ránki-Roxi József, Ötvös Géza, Gerencsér Ferenc és Szántó Jenő voltak. К RAJ EVSZKI-TAKÁCS 1964.48. 87 Sarudy György 1866. november 29-én született Cselej községben (Zemplén vm.). Gimnáziumi tanulmányait 1876-1884 között Székesfehérváron, a ciszterciek gimnáziumában végezte, majd 1885-től 1889-ig a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult, ahol magyar-görög-latin szakos diplomát szerzett. Az 1891/92. és az 1892/93. tanévben Debrecenben, az 1893/94. tanévben Rimaszombatban helyettes tanárként, majd az 1895/96. taévben Nagyszalontán rendes tanárként működött. 1896-1922 között tanított a pápai református gimnáziumban. Az 1902/03. tanévtől főiskolai igazgató tanácsos. 1922. január í-vel nyugalomba vonult. 1934. július 16-án hunyt el Pápán. DREL törzslap. DPL1934.121-122. TUNGLI1997-100-101. » 363 «
