Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)

2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai

Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) з-4­nyosan, megpróbálom a családfát rekonstruálni 1662-től számítva 1881-ig, a születésem évéig. Ez kerekesen 220 év! А XVII. század a nemesítés százada. A Ferdinándok (II, III.) és Lipót ko­ra 1619-1705-ig.88 E korba esik a Sándor család felszabadítása, nemessé téte­le. A nemességet isákfalvi előnéwel Sándor György (felesége Nyikos Anna) kapta 1662-ben II. Ferdinánd királytól. Az armalis Sopronban kelt, melyben az adományozó fölsorolja az ő szolgálatában tett érdemeit, és mentesíti Sándor Györgynek és utódainak Pápán levő (Hosszú utca) házát és telkeit minden adózás és zaklatás alól. A pápai házat Bedeghi Nyári Miklós ado­mányozta Györgynek. A névadó helység a Vas megyei Ságfalva, illetve Isákfalva falu (Ság hegy tövében), melyet ma is a Sándorok vérutódai, a gróf Somogyiak bírják, kiknek leszármazottja, Somogyi grófnő a Pápa melletti Kovácsin lakik. Persze a világháború utáni földreform állami tulajdonná tette a kovácsi kastélyt birtokával együtt. így ma is régmúlttá... A nagy pecséttel ellátott nemesi oklevelet a győri szent káptalannak (Captum [Capitulum] Jauriensis) egy kisebb pecsétes oklevele azon évben (1662) elismeri. Ez az oklevél a pápai egyházkerületi könyvtárban levő em­lékalbumom egy lapján fotókópiában látható, míg a kisebbik ugyanott ere­deti alakjában. Egy másik okirat 1775-ben kelt a nemességeket átvizsgáló Veszprém vármegyei gyűlésen, ahol az isákfalvi Sándor család régi és kétségtelen ne­mességét bizonyítja. Egy másik okirat 1781-ben kelt Brüsszelben (Bruxelles), melyben II. Jó­zsef az ágostai hitvalláson levő Paulus Sándornak és a vele ugyanazon vallá­son levő harmadíziglen rokon Nyárády Julianna házasságkötését engedé­lyezi. Az okiratot comes (gróf) Franciscus Esterházy is ellenjegyezte...89 88II. Ferdinánd 1619-1937, III. Ferdinánd 1637-1657,1. Lipót 1657-1705 között uralkodott. 89 Esterházy Ferenc gróf (1715-1785) horvát-dalmát és szlavón bán, Esterházy Ferenc és Pálffy Szidónia fia, 1760-1783 között Moson vármegye főispánja, 1762-tól haláláig magyar kancellár, 1783-1785 között töltötte be a báni tisztséget. Tallósi kastélyában nyűt meg 1763- ban az első magyarországi állami árvaház. MARKÓ 2000.310. » 364 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom