Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei
MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) 3-4. zött. A község gondoskodott a nagyobb beruházásokról, felújításokról. 1897 körül például 600 forintot költött az épületekre.29 A malombérlet valójában egyik félnek sem volt rossz üzlet. Az Alsómalom bérleti jogát a két háború közötti időszakban hosszú időn át a Takáts család bírta, ezért a malmot Takács-malomként is emlegették. A Takáts (más írásmóddal Takács) família nagy létszámú volt. A nagyapa, Takáts Géza 1922-ben a Tolna megyei Udvariból jött Sárkeresztesre malombérlőnek. Nyolc gyermeke született: József, Károly, Géza, István, Lajos, Mária, Erzsébet és Etelka. Közülük József (1906-1956) folytatta apja mesterségét, sőt, feleséget is molnár családból választott, amikor a csóri Szeidl Katalint (1913- 2001) feleségül vette. Házasságukból négy leánygyermek született: Katalin (1937), Zsuzsanna (1942), valamint az ikrek: Anna és Mária (1944). Mesterséget választott Takáts István is, aki Székesfehérváron lett hentes. Takáts Lajost kitaníttatták a szülők, így 1953-tól vb-titkárként Fehérvárcsurgón, majd Bodajkon a dolgozott. Szintén a közigazgatásban tevékenykedett Mária férje, Molnár György (1913), aki előbb Sárkeresztesen mint községi írnok (azaz lényegileg segédjegyző) dolgozott, majd Csórra került. Takáts Géza sikeres bérlője volt a malomnak, nagy forgalmat bonyolított le, sokan őröltettek nála. Módosságát a malomhoz kapcsolódó családi gazdaság is jelezte. Az istálló legalább 6 lónak adott fedelet, melyek kellettek a földek műveléséhez, a gabona, illetve liszt szállításához, a csuvározáshoz, továbbá parádéslónak. Takáts Géza ugyanis Székesfehérvárra csézán hajtott be, mely elé díszes szerszámú, szürke pej lovakat fogatott. Négy tehenet is tartottak, melyek tejet és tehénhasznát - azaz túrót, tejfelt, aludttejet, vajat - adtak. A disznótartás húst, zsírt, sonkát, kolbászt, szalonnát, más élelmet biztosított. Nagyszámú libát, kacsát, tyúkot is neveltek. A kert folytatásaként szántóterületet műveltek. Szőlőjük Csór-Iszkán feküdt, pince is tartozott hozzá. Tartottak méheket is.30 Nagy háztartást, konyhát vittek. Ebbe a környezetbe és családba került bele az új szolgáló. Pap Erzsébet igyekezetének, szorgalmának, növekvő munkabírásának és ismeretének híre ment a faluban. Ezért is hívták magukhoz a községbe érkezésük óta egyre gazdagodó, jó körülmények közt élő Takáts molnárék. 19 Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára. Alispáni iratok. Keresztes 1880-1908. 30 Véberné Takáts Katalin mohai lakos szíves szóbeli közlése 2012-ben. » 295 «
