Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Csekő Ernő: Községi tisztújítások Gartán 1906 és 1911 között (Elöljárók, választók, konfliktusok)
MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) 3-4korban biztos megélhetést nyújtani képes - földbirtokkal, illetve nyolcnak érte el az éves tiszta jövedelme a 105 forintot (210 koronát).33 A rendelkezésre álló 1906. évi országgyűlési választói névjegyzék alapján megpróbáltam az azévi gartai községi tisztújítást megfellebbező Tóth Gergely és 83 társának foglalkozását, életkorát is kideríteni. Az aláírók névbeli hasonlóságai, azonosságai, s néha az aláírások hasonló írásbeli képe miatt nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy hányán találhatók meg közülük a választói névjegyzéken. A 84 aláíró felét sikerült beazonosítani. Az így kapott adatok azonban megerősíteni látszanak a bíróválasztás és a község elöljáróságának megválasztása körül 1906-1908 között kibontakozott ellentétek kapcsán korábban leírtakat: ahogy az elöljáróságba jelöltek, választottak elsöprő többsége a földművesek közül került ki, úgy ez mondható el az aláírókról is. A negyven körül beazonosított aláíró közül csak négy nem volt földműves: egy-egy egy ács, asztalos, kereskedő, valamint Gregovits Vince járásbírósági díjnok. Életkoruk alapján ugyanakkor azt lehet elmondani róluk, hogy a fellebbezést aláírók javarésze negyven év körüli, vagy épp csak negyven feletti, de mindenképp középkorú volt, amely tény az elöljáróságban addig felülreprezentált javakorabeliekkel szemben a fiatalítás igényét vetíthette előre, ami az 1911. évi tisztújításon jelentős részben meg is valósult. Mindezek után kérdésként merülhet fel, hogy hol vannak a község népességének közel 40%-át kitevő iparosok, a korban messze földön híres gartai építőipar képviselői, köztük a közel száz főt számláló kőművesek, valamint a félszáz ács? Hol érhető tetten a jelenlétük, szerepük a tárgyalt községi tisztújításokon, a községi bíró, valamint az elöljáróság többi tagjának megválasztása kapcsán? Hol vannak a korabeli országgyűlési képviselőválasztási névjegyzékben, miért hiányoznak onnét? A válaszunk kettős. Az országgyűlési választói névjegyéken csak néhá- nyan, míg a korabeli községi választói névjegyzéken már tömegesen fordulnak elő. Ez igaz az 1906. évi választást megfellebbező 84 aláíró másik 33 Ezeket tételesen a képviselőválasztásokról, illetve választójogról szóló 1848:V. és az i874:XXXIII. törvények szabályozták. Az 1874- évi törvény a korábbi időszakhoz képest fontos változást eredményezett: már nem a vagyon, jövedelem nagysága, hanem az utánuk fizetett adó volt a választójog felvétele. Az adóhátralékokkal bírókat ennek szellemében, bár vagyonuk, jövedelmük elégséges lett volna, 1899-ig kizárták a választásokból. VARGA 1994.9-14» 271«
