Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Csekő Ernő: Községi tisztújítások Gartán 1906 és 1911 között (Elöljárók, választók, konfliktusok)
MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) з-4. felére is, akiket szintén kivétel nélkül megtalálhatók az 1911. évi községi választói névjegyzéken.34 Mindez azzal magyarázható, hogy a községi választójog az alacsonyabb cenzusok miatt szélesebb kört ölelt fel, mint az országgyűlési választójog. Községi választójog esetében elégséges volt, ha a 20 évnél idősebb községi lakos két év óta adót fizetett, függetlenül annak mértékétől. E községi választójog alapján szavaztak a rendezett tanácsú városok, nagy- és kisközségek lakosai a képviselőtestület, illetve az elöljáróság választásakor, míg a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok legfőbb testületét, a törvényhatósági bizottságot az országgyűlési választójoghoz kötött jóval szűkebb választójog alapján választották. A vitatott 1906., illetve megismételt 1907., valamint az 1908. évi gartai elöljáróság-választások ügyirataival együtt szerencsére fennmaradt a település 1911. évi községi választói névjegyzéke is.35 Ez alapján meg tudjuk adni a községi választók számát is, amely ekkor 365 fő volt. Mivel az országgyűlési választói névjegyzékhez képest ez sem a választók életkorát, sem foglalkozását nem adja meg - ellenben a lakhelyet (házszám) igen -, sajnos a községi választók foglalkozási összetételére vonatkozóan nem rendelkezünk információval. így értelemszerűen arról sem, hogy az iparosok mekkora létszámmal képviseltették magukat. A községi választók 365 fős száma kapcsán látható, hogy az az 1906. évi országgyűlési választók (123 fő) közel háromszorosa, de az 1911. évi 146 országgyűlési választónak is jó két és félszerese. E különbség tükröződik a községi választóknak a népesség egészéhez (23,56%), valamint a 20 évnél idősebbek (46,44%) számához viszonyított jóval magasabb részarányában is. Egy további érdekességre is felhívhatjuk a figyelmet: a községi választói névjegyzéken már nők is felbukkannak, ráadásul nem is kevesen, szám szerint hetvenkilencen. Ezt az 1886. évi községi törvény vezette be, ugyanakkor lényeges, hogy a nők politikai jogokhoz juttatása korántsem volt teljes. Hiszen a ház-, illetve földbirtok után fizetett állami adó alapján a nők (jellemzően özvegyek, hajadonok) ugyan választójoggal rendelkeztek, de azzal 34 Garta 1911. évi községi választói névjegyzéke. SL A kapuvári főszolgabírói iratai, 3991/1911. sz. 35 Ez azért fontos, mert a választói névjegyzékeket általában kiselejtezték, nem kerültek levéltári őrizetbe. » 272 «
