Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Csekő Ernő: Községi tisztújítások Gartán 1906 és 1911 között (Elöljárók, választók, konfliktusok)
MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) з-4tett 6 iparos mellett még további 3 főt találunk: Kis András bérkocsist, Gregovics Vince járásbírói díjnokot, valamint Schlesinger Lipót ecetgyárost. Az 1906'ban a gartai országgyűlési választók közé a jövedelmi, illetve az ún. értelmiségi jogalapon bekerülők már egyértelműen a polgári rétegekhez tartoztak. Magasabb jövedelmük révén kereskedők, vendéglősök, valamint egy foldbérlő került a választók ezen csoportjába. Név szerint: Biringer Lipót fakereskedő, Goldschmiedt Salamon és Rosenberger Jakab kereskedők, Tala- bér Gyula vendéglős, Erdéli János korcsmáros, Rosenberger Ignác foldbérlő. Ugyancsak a jövedelem alapján rendelkezett választójoggal Luif László mázsamester, valamint Fülöp János állomásfőnök. Az utóbbi minden valószínűség szerint a harmadik, szintén választójogra jogosító feltételt, a képzettségbeli, műveltségi cenzust is teljesítette, amely az „értelmiség” címszó alatt a szellemi foglalkozásúakat juttatta, anyagi helyzetűktől függetlenül választójoghoz. Garta esetében 1906-ban ide tartoztak a pedagógusok (Ragányi István polgári iskolai tanító, Kulcsár István főtanító, Dreisziger József tanító), a vasúti tisztviselők (Steiger Ármin és Vérén János pénztárosok), továbbá egy ügyvéd (dr. Saly Dezső). Házbirtokának nagysága révén egyetlen személy, Lukácsi Lajos szobrász került az országgyűlési választók közé. Az 1906. évre összeírt országgyűlési választójoggal rendelkezők áttekintésével egyúttal Garta társadalmának státuszban, illetve vagyoni és jövedelmi viszony tekintetében élén álló felső egynegyedéről-egyharmadáról beszéltünk. Hiszen széles körben ismert, hogy az 1900-as évek elején az ország lakosságának csak egy szűk része, a népesség 6-7 %-a rendelkezett választójoggal. Arányaiban ez volt a helyzet Gartán is, habár itt a korabeli átlag felett volt a választók aránya. 1910-ben 1549 lélekszámú településen 1906-ban 123 (7,94 %), 1911-ben 146 (9,42 %) választó volt.32 Ha a választók számát csak a település 20 éven felüli férfi népességéhez viszonyítjuk- a nőknek ugyanis nem volt választójoga -, akkor máris 30% körül mozog a választók aránya. Ha vagyoni cenzust tekintjük, elmondhatjuk, hogy, hogy 1906-ban 108 gartai választópolgár rendelkezett az egykori Já-ed jobbágyteleknek megfelelő nagyságú - a 32 Az 1910. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb adatai. Magyar Statisztikai Közlemények, Budapest, 1912.42-43., illetve az 1906. és 1911. évi képviselőválasztói névjegyzékek. » 270 «
