Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
Forrásközlés Acta Papensia xiii (2013) 4. szám köztartási felügyelő fejlesztette ki.loS Ezért az ebéd és vacsoráért egy évre mindössze 120 koronát fizettünk. Én csak azt sajnáltam, hogy sült tésztát nem kaptunk, de később ez is volt vasárnap este, ahogy diáknyelven neveztük, lekváros puffancs alakjában. Én a 12-ik diákévemre igen meguntam a szombatnapi sok babérlevéllel készült krumplifőzeléket. Pár év múlva már reggelit is adtak: pohár forralt tejet és zsemlét évi 20 koronáért."’9 Mint tudni vágyó diák, bejártuk Pápa minden részét. Csodálkozva láttam egyszer a Veszprémi úton olyan házat, amelynek nem volt kéménye, hanem a füst a konyhaajtón jött ki. Társaimmal megnéztük a temetőket is. Az alsóvárosiban láttuk a Kollégium volt tanárainak a sírhalmait: Mándi Márton Istvánét,110 Tóth Ferencét,'" Bocsor Istvánét,112 Tarczy Lajosét,113 hogy csak a legismertebbeket említsem. ,M Antal Géza 1866-ban született Tatán. Iskoláit szülőhelyén kezdte, Pápán folytatta, ahol a gimnázium felsőbb osztályait és a teológiát végezte. Külföldre ment, Utrechtben tanult. 1888-tól gimnáziumi tanár volt Pápán, 1899-től a dogmatika, 1917-től a bölcsészet rendes tanára lett a teológián. 1914-től a dunántúli egyházkerület főjegyzője, 1924-től püspöke volt. 1924-ben a tanárságról lemondott, komáromi, majd 1927-től pápai lelkész lett. 1934. december 30-án hunyt el. ZOVÁNYI 1977. 28-29. TUNGLI 1997. 13-14. SZÖGI 2000. 166 (2025. sz.). BOZZAY-LADÁNYI 2007. 174 (2067. sz.). 109 Csak a gépclvénybcn! 1,0 Mándi Márton István 1760-ban született Iszkaszentgyörgyön (Fejér vm.). Tanulmányait Kecskeméten, Debrecenben, majd hajdúnánási rektorság után Göttingenben folytatta. A pápai református teológia professzora volt 1790-től 1831-ben bekövetkezett haláláig. DREL 1. 1. a. 2. 552, 561, 562, 565, 583, 586, 595, 596, 600, 623, 696, 710, 720. DREL I. 1. u. Adásztevel. 15. Takácsi. II. 25. Tapolcafő. 11. DREL II. 35. a. 2. 53, 74, 101, 103, 104, 105, 106, 108, 110, 112, 113, 114, 116, 118, 119, 121, 122, 124, 127, 128, 132, 136, 137, 139, 140, 141, 144, 148, 152, 156, 158, 159, 160, 162, 163, 171, 173, 274, 328. DREL III. 36. e. 2. 536. DREL III. 223. a. 2. 44, 45, 79, 83. DREL III. 252. a. 2. 69 (felesége: Zsoldos Zsuzsanna!). DREKK O. 353. 112. DREKK O.889. 98, 119. TtREL I. 8. d. 6. Balatonhenye. II. 10. Balatonszőlős. 11. d. 7. Felsőörs. II. 26. Iszkaszentgyörgy. 3. d. 8. Litér. 5. d. 9. Nagykeszi. 58. d. 10. Pápa. 198, 204, 205, 208, 211, 212, 213, 214, 217, 219, 220, 221, 226, 228, 229, 231, 233, 235, 236, 239, 242, 246, 264, 274, 294, 297, 299, 300, 317, 320, 323, 335, 352, 356. Révkomárom. 14. TÓTH 1820. 3, 38, 39, 59. TÓTH 1833. 168-211. LISZKAY 1877. 8, 50, 52, 54, 56, 81-82. HÉJAS 1895. 82-83, 162. SZINNYEI 1891-1914. VIII. 730-734. THURY 1908. 337, 348. BÓDI 1943a. 112-113. BORZSÁK 1955. 193. BODOLAY 1981. 109-114. SZENDREY 1994. 22, 23. ZAJOS 1998. 67. TAR 2004. 119 (736. sz.). 111 Csak a gépclvénybcn! Tóth Ferenc 1768. november 19-én született Vörösberényben (Veszprém vm.), apja Tóth Sámuel, anyja Kovács Zsuzsanna volt. A teológiát Debrecenben végezte, ahol köztanító és szénior is lett. Bécsi nevelőség után Göttingenben is tanult. 1801-1817 között Pápán professzor, majd 1817- től 1844-ig lelkész volt. 1816-tól az egyházkerületi főjegyzői, 1823-tól a pápai egyházmegye esperesi, 1827- től a dunántúli egyházkerület püspöki tisztét töltötte be. Felesége Czike Julianna volt. 1844. szeptember 2- án, 76 éves korában hunyt el. DREL I. 1. u. Adásztevel. 15, 16. Adorjánháza. II. 13. Csögle. 1. 2. Kéttornyúlak. 34. Körmend. II. 4. Mezőlak. 11. Pázmándfalu. 8. DREL I. 1. w. 7. DREKK O. 394t. 1, 7, 88. DREKK O. 889. 98, 120. TtREL I. 8. d. 6. Búcs. II. 12, 33. Dad. 3, 13, 17, 18. Gyermely. II. 15. d. 8. Kisújfalu. 41, 59. Madar. II. 11. d. 10. Pápa. 225, 231, 232, 235, 239, 240, 242, 244, 246, 289, 290, 292, 297. 299, 300, 301, 302, 303, 308, 311, 337, 338, 360, 366, 367, 368, 369, 372, 375, 403, 404, 406-414, 416, 446. II. 1. Révkomárom. 3. d. 11. Szentantalfa. 4. Szentgál. II. 46. Vörösberény. 1. TÓTH 1820. 1, 21, 23, 39, 56, 58, 73. TÓTH 1833. 13, 37, 52, 193, 204. LISZKAY 1877. 1-86. KISS 1888. 333. HÉJAS 1895. 70, 82-83. CSIRE 1907. 84. TÓTH 1927. 74. BÓDI 1943a. 113, 127. ZOVÁNYI 1977- 653- PATAKY 1985. 233. PAIS-NAGY 1989. 81. PATAKY 1992. 149. SZENDREY 1994. 22. KREDICS-LICHTNECKERT 1995. 266. NAGY 2000. 61. VÁRADY 2000. 7, 185. SZÖGI 2001. 229 (3722. sz.). VÁRADY 2002. 686. HUSZÁR 2009. 237. http://www.papacollege .hu/index.php?option=eom content&view=articleAid = i398&Itemid = 83 112 Bocsor István 1807. október 19-én született Enyingen. Tanulmányait Enyingen, Lajoskomáromban, majd Pápán folytatta. A kollégiumban köztanítóként, majd széniorként működött. 1835-től külföldön: Bécsben és Berlinben tanult. 1837-től Pápán tanított, a jogi fakultáson egyetemes és magyar történelmet adott elő. Részt vett a Pápai Kaszinó, a Zeneiskola és a városi rajz- és ipariskola megszervezésében is. 1885[ 531 ]
