Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
^ Forrásközlés í^> Acta Papensia xiii (2013) 4. SZÁM Étén is sokat jártam a telkünk végében lévő temetőbe, ahol akkor már állt Cseke öregpapa tardosi halvány veres márványból készült síremléke, amelynek sorai mélyen bevésődtek emlékezetembe: „Halandó, ha nézed, kit e sírdomb fedez: Cseke János volt a nevem, már most Jézusomhoz tértem.” Ez az evangéliumi kifejezés valószínű az egykori etei református lelkipásztor: Szentmiklósi Timótheus114 révén került a temetői feliratok szótárába. Még akkor éltek Étén olyanok, akik emlékeztek, hogy a fonóban és fosztáskor zsoltárokat és dicséreteket énekelt az ifjúság. Zsófi húgom anyósa, az öreg Vargáné,115 ha egyedül volt otthon, a konyhában szintén kedvenc zsoltárait dúdolgatta. A magyar pietizmus nyomai Étére is eljutottak.“6 Azután sorra következtek a növény, ásvány, rovar, régi-pénz gyűjtés.117 Végre az evangélium megtanított arra, hogy egyetlen célja érdemes csak a gyűjtésnek: lelkeket téríteni Jézushoz. Akkor igyekeztem gyűjteményeimtől megszabadulni. Többnyire a Kollégiumnak és a Nőnevelő Intézetnek adtam, csak a bélyegek maradtak meg unokáim részére. Az első idegen országbeli bélyegem 2 holland 5 centes volt Vilmos király arcképével. A legértékesebbek: a magyar lebélyegzésű régi osztrákok, 1871-es magyar kőnyomatosok, és az I. világháború után szerzett négyes blokkok, tömbök, valamint a svájci Pro Juventute sorozatok118 1945-ben elpusztultak.“9 Beigazolódott az Úr Jézus szavainak igazsága: „Ne gyűjtsetek magatoknak a földön kincseket, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyekben, ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. ” Máté , 120 6:9,20. 1900-ban rám nézve is fontos esemény történt a pápai Kollégium életében. Ebben az évben fejezték be a Kollégium Jókai utcai szárnyának felépítését, és ennek földben hunyt el Pápán. ZOVANYI1977. 83. HARMATH-KATSÁNYI 1984. 267. TUNGLI 1997. 22-23. VARGA 1998. 82-83. SZÖGI 2001. 72 (76. sz.). 113 Tarczy Lajos 1807-ben született Hetényben, apja Tarczy János, anyja Czike Julianna, felesége Nagy Jozefa volt. Tanulmányait Hetényben, Komáromban, Pápán és Berlinben végezte. 1831-ben lett a pápai kollégium professzora, mely tisztségét 1881-ig töltötte be. 1881. március 20-án halt meg 73 éves korában. TtREL I. 8. d. 10. Pápa. 364, 365, 368, 369, 371, 373, 394, 398, 403, 431, 487, 488, 493- ZAJOS 1998. 37, 62, 65, 66-68. SZÖGI 2001. 69 (14. sz.). SZÉNÁSSY 1990. 29-30, 33. LISZKAY 1877. 50, 54-56, 61. 114 Szentmiklósi Timóteus 1755-ben született Karcagon, apja Szentmiklósi Sámuel, anyja Szendrei Kata volt. Tanulmányait Kőröshegyen, Kecskeméten, majd Debrecenben folytatta, ahol 1774-ben subscribált. 1783-tól szikszói lelkész volt, majd Utrechtben folytatta tanulmányait. 1787-től Banán, 1788-tól Kocson segéd-, 1789-től Győrben helyettes lelkész volt. 1790-ben szentelték lelkésszé. 1790-1791 között Győrben, majd 1791-től 1835-ig Étén szolgált. Felesége Ardai Mária volt. 1835. május 13-án hunyt el. GERECSEI- KÖBLÖS-KRÁNITZ 2012. 479115 Csak a gépelvényben! 116 Csak a gépelvényben! 117 A kéziratban a bekezdés így kezdődik: A gyűjtési szenvedély korán kifejlődött bennem. Legelőször a bélyegek ejtettek rabul. Az első idegen országbeli bélyegem holland 5 centes volt Vilmos király arcképével. 11 A Pro Juventute alapítványt 1912-ben Svájcban hozták létre. 1913-tól a svájci posta egy feláras kiadású bélyeget jelentet meg Pro Juventute felirattal. A felárat 1937-tól tüntetik fel. Általában népszerű motívumokat ábrázol (állatok, növények), melyek sokszor több évig futnak. 119 Ehelyett a kéziratban: Azokból a legértékesebbek 1945-ben elpusztultak. 120 A kéziratban: Ne gyűjtsetek földi kincseket, mert azok mind ideig-óráig valók. [ 532 ]
