Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Forrásközlés - Szalayné Gubricza Emese: Egy somogyi "lámpás" az ezredfordulón (Szalóky Dániel csokonyai néptanító 1919-ben készült önéletírása)
Forrásközlés ^ Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM kívül. „Instálom91 kigyelmeteket — úgymond — adjanak egy szál gyufát!” Mikor mi erre azt feleltük, hogy „macska farka kell neked, nem gyufa”, azt kiáltotta utánunk, hogy „a kutyák húzzák le kigyelmeteket!” (Ez a székely rossz-seb). Málnáson megnéztük a halálfejes fojtógázas barlangot, aztán megfüröd- tünk. Fürdés közben ugyancsak fel kellett ám tartani orrunkat a vízszinen jóval fölül (ahol a meggyújtott gyufa is elalszik), hogy meg ne fojtson bennünket a kéngáz ereje. Ott megháltunk. Itt történt, hogy szegény Elekes, aki egy ágyban hált velem, nem tudott horkolásom miatt aludni. Fel-felült az ágyban zúgolódva, bosszankodva. Ezt a jelenetet aztán az utazásunkat versben leíró ifjabb Csire István káplán92 93 elmés tréfás képekkel illusztrálva mutatja be. (Lásd e könyvet Zsinka Jánosnál Ali- gán!)9:i Büdös barlangtól másnap a (tengerszemszerű) Szent Anna tóhoz mentünk, onnan a meredek Hargita hegyen át (a lejáratot a tetőn erre-arra keresve) medvebarlangok között, járatlan utakon, a sziklafalakon egymást leeregetve, nagy viszontagságok után mentünk le Tusnádfürdőre. Ott megfürödtünk, s addig elszakadt topányainkat varrattuk meg. Tusnádtól rettenetes gyaloglást tettünk (Elekest estére kelve ki is lelte a hideg) Zsögödig, ahol a község tórájánál megháltunk. Ezen útjártunkba igen jellemző és nevezetes dolog adta elő magát. Hogy kissé megpihenjünk, a székely népéletet közelebbről megismerhessük és egy kis boritókát vehessünk magunkhoz, Csikszentmihályon bementünk egy vendéglőbe, s ott egy külön asztal mellé letelepedtünk, a kézitérképet elővéve útiterveztünk. A másik asztal mellett a községi elöljárókkal mulató Csíkszeredái végrehajtó igen gyanús pillantásokat vetett reánk, kémeknek nézett ben91 instál (latinból): kér, kérvényez 92 Ifjabb Csire István lelkész Csoknyán (Mezőcsokonya) született 1863. április 17-én, apja idősebb Csire István lelkész, anyja Matolcsi Zsófia volt. Elemi iskoláit a nagybajomi izraelita iskolában, a középiskoláit Csurgón, Pápán és Sárospatakon, a teológiát Pápán és Debrecenben végezte. 1885-től segédlelkészként szolgált a belső-somogyi egyházmegyében: Nagykorpádon, Csokonyában, Görgetegen, Gigében, Nemesdéden, Viszlón, Hedrehelyen, Kálmáncsán. 1894-től 1906-ig Őrein szolgált rendes lelkészként. 1906. szeptember 22-én foglalta el lelkészi állását Bálványoson (külső-somogyi egyházmegye, Dunamelléki egyházkerület). 1932-ben hunyt el. Dunamelléki Református Egyházkerület Közgyűlési Jegyzőkönyvei. 1912. nov. közgy. 340. 1932. nov. közgy. 9. Egyházkerületi Névtár. 1891. 41. 1892. 25. 1893. 27. 1894. 30. 1896. 36. SZABÓ 1929. 401. BECK 1935.19. KRÁNITZ 2012. 254. 93 Zsinka János volt magyarújfalui tanító 1915-ben balatonaligai 4 holdas birtokára vonult vissza, a „pezsgő aligai társasélet központja, majd a nyaralótelep igazgatója lett”. Ott élt 1921. január 8-án bekövetkezett haláláig. LAKATOS 1932.14-15. [ 428 ]
