Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Forrásközlés - Szalayné Gubricza Emese: Egy somogyi "lámpás" az ezredfordulón (Szalóky Dániel csokonyai néptanító 1919-ben készült önéletírása)
<0 Forrásközlés Acta Papensia xm (2013) 3. SZÁM Nagyon szép volt a dobsinai jégbarlang. Hegy-völgy változatosságával regényes táj volt Felsőgömör, gyönyörű látvány volt a már Gömör megyéből egyszer-másszor látható Lomniczi csúcs a délutáni napsütéses fénycsíkjaival. Érdekes volt a felső-gömöri elhanyagolt kultúra (háztájban, ruházatban, földművelésben, stb.) összehasonlítása a szepesi fejlett kultúrával. Tátrafüreden mint tanulmányi utazó tanítók a háznagytól jól bebútorozott padlásszobát kaptunk (összesen 1 forint 90 krajcárért) éjjeli szállásul. Másnap (sajnos) a sűrű felhőzet és eső esés miatt le kellett mondanunk a Lomniczi hegyre felmenetel élvezetéről. A kalauz kötelébe kapaszkodás mellett 6 forintért vezetett volna fel bennünket. Érdekes volt még a Selmeczbányán való időzésünk. Az erdészeti akadémia, stb. megnézése után lementünk a bányába, s annak több részletét lóvo- natú kocsin menve vizsgáltuk meg. Megnéztük a kősziklának dinamittal való betöréseit is, amellyel utat akartak nyitni a szomszéd város bányájához való átmehetésre. Selmeczbányán történt meg az, hogy mivel az én Kassára post restante*7 érkezett pénzemet elhamarkodásból visszaküldték, s egymás pénzét kommunizálva Selmeczbányáig jól elköltöttük, hármunknak alig volt több egy forintunknál. Sürgönyileg ide utalt pénzem is csak másnap érkezett meg. Az ottani egyik postakiadónő — látva fennakadásomat — önként felajánlott zsebpénzéből 10 forint előleget, amit én (tiltakozása ellenére) csak úgy fogadtam el, hogy zsebórámat nála hagytam zálogban. Míg a pénzt meg nem kaptam, bizony csak barna péksüteményt és gyümölcsöt ehettünk, a bányakalauznak is csak utólag küldhettük meg az 1 forint borravalót. Itt említem meg, hogy mikor későbben Sándor fiamat az erdészeti akadémiára Selmeczbányára elkísértem, onnan késő este és éjjel egymagám mentem el 20-25 kilométernyire Léva felé. Éjféltájban értem el egy vendéglőben azt a fuvarost, aki elvinni ígérkezett, de Selmeczbányán nem vált be. Vele aztán a maga falujáig, a lakásáig elmentem, ahol meg is háltam, s csak pár órai pihenés után gyalogoltam kora hajnalban Léva felé. Félelmetes volt a Selmeczbányán alul elterülő erdőben való magános utazásom, mert az útszél- hez közel kolompár cigányok tanyáztak és tüzeltek. Ok azonban — szerencsére — az én kopogás nélküli lassú lépteimet nem hallották. Ezen utazás alkalmával történt, hogy útiköltségem fogytával idősebb Szalóky I. sógoromat kértem fel, hogy küldjön utánam néhány forintot, sógo- 87 87 post restante (francia): postán maradó [ 426 ]
