Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 3. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: "Isten ditsőségére való buzgóságból ajándékozta…" (Adományok és adományozók a dunántúli református közösségekben a XVII–XIX. században)

<# Műhely íjí> Acta Papensia XIII (2013) 3. SZÁM fehér patyolatra veres szőr (gyapjú) hímzésű, ezüst csipkés térítőt.67 Római katolikus postamester volt Tarr István, aki 1846-ban a kisharangot ajándékoz­ta a székesfehérvári református közösségnek.68 Feltétlenül szót érdemel a Rédének 1863-ban úrasztalát adományozó Esterházy Imre gróf és fia, ami nem tartozik a mindennapi események közé. A liturgikus tárgyakra került, az ajándékozás tényét és az ajándékozó személyeket megörökítő feliratok több dologról árulkodnak. Elhelyezkedésük sok azonosságot mutat, hiszen a hely kötött volt, a teljes felületet nem tölthet­te ki az adományra vonatkozó írás. Mellettük több alkalommal bibliai idéze­tek, vallásos feliratok is felkerültek, elhelyezésüket megfelelő módon, a dí­szítménnyel, továbbá egyéb feliratokkal összhangban, a felszínt harmoniku­san kitöltve, művészi elvárásoknak megfelelően kellett az alkotóknak megol­daniuk. Többnyire arányosság tapasztalható az ékítmények és a feliratok el­helyezésében. Ez különösen megfigyelhető a textíliák esetében. A betűtípusok, valamint az írásmód többnyire a latin írás újkori típusait és változatait mutatja, bár előfordulnak gyenge, hibás utánzatok. Nyilvánvalóan a készítő felkészültségétől, írásismeretétől és készségétől, művészi látásmódjá­tól nagyban függött a liturgikus tárgyra került felirat. Előfordult, hogy a mes­ter német anyanyelvű lévén - pl. Móron -, s így hibásan, a német hangzás­nak megfelelően írta fel a magyar nevet, többre nem futotta igyekezetéből. A feliratokhoz a mintát minden bizonnyal a kézzel, papírra vetett szövegekből megismerhető betűformák jelentették. így a humanista kurzíva alap mellett barokkos és klasszicista jellegzetességeket egyaránt felfedezhetünk, talpas betűkkel, latin antikvával, de a német hatású gótikus kurzíva szintén megfi­gyelhető. A számjegyek írására az antikva, továbbá a merev, ünnepélyes díszírás, a fraktur jellemző,69 a számok pedig sok esetben összefüggő, egymástól arányos távolságban elhelyezkedő foltot alkotnak. A helyesírás többnyire megfelel a korabeli helyesírásnak, bár ez is nagyban függött a felirat készítőjének, sőt megrendelőjének felkészültségétől. Akár ugyanazon szövegen belül is előfor­dult eltérés. Az írásra rendelkezésre álló felületek korlátozott volta miatt alkalmazták a szövegen belüli rövidítéseket: csonkítást, összevonást, sor fölé írt különleges 67 KISARI PAP 2004. 79. 68 DÁNYI1997. 129. 69 JAKÓ 1987.184-187. [ 342 ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom