Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 2. szám - Szemle - Németh Tibor: "mások szegénységén segíthetni…" Ihász Lajos élete (1850–1908) (Hudi József)
Szemle t^> Acta Papensia XIII (2013) 1. szám Németh Tibor — Eötvöstől eltérően — tárgyilagosan mutatja be Ihász Lajos származását, családját, neveltetését, egész pályáját. A család őse, a Győr megyei Gyömörén élő Ihász Boldizsár 1631-ben II. Ferdinándtól kapott nemességet. Utódai közül többen kisebb birtokot szereztek és Felpécen, illetve Nagydémen telepedtek le. Ihász Lajos nagyapja, Ihász Sándor közbirtokosként a köznemesség alsó rétegéhez tartozott. A következő két generáció képviselői már a nagybirtokos köznemesek közé sorolhatók. Ihász Lajos édesapja, Ihász Imre a nagy birtokszerzők közé tartozott. Feltételezhető, hogy a házasságát is a felemelkedés eszközének tekinthette. A nemesi hagyományoktól eltérően ugyanis 1840-ben jómódú soproni polgárlányt, Artner Katalin Karolinát, Artner Lajos ügyvéd lányát vette feleségül. Egyetlen gyermekük, Ihász Lajos 1850. június 12-én már a családi birtokon, Hathalom pusztán született, Bakonytamásiban, az evangélikus templomban keresztelték.1 Szülei gondosan nevelték, taníttatásáról is gondoskodtak. A gimnáziumot Sopronban és Pápán végezte, 1868-1870 között a pápai és pozsonyi jogakadémián két évig tanult, majd ezt követően a magyaróvári gazdasági intézetet végezte el, gazdász oklevelét 1873-ban kapta kézhez. Ekkor vette át édesapjától a lőrintei gazdaság irányítását. 1875-ben megnősült: a szépségéről messze földön híres Perczel Erzsébetet vette feleségül. Házasságuk azonban zátonyra futott: gyermekük nem született, az asszony pedig hűtlenné vált (megszökött Mayer Lajos lőrintei gazdasági gyakornokkal). Miután 1889-ben elváltak, Ihász ifjúkori szerelmét, Jókay Etelkát vette feleségül, és 1889-1903 között Hathalomra tette át székhelyét (azután ismét Lőrintén éltek). Azonban második házassága is gyermektelen maradt. Etelka testvérének, Jókay Móricnak korán árvaságra jutott Miklós nevű fia lett 1898- tól fogadott gyermekük. A gazdaságot és a család nevét is ő vitte tovább, amikor végrendeleti örökösként felvette a dr. Jókay-Ihász Miklós (1892-1945) nevet. (Gyámapjához hasonlóan ő is szép közéleti karriert futott be. Működésének feltárása szintén megérdemelne egy monográfiát.) Szerelmük történetét, érzelmi életüknek egyes rezdüléseit elsősorban Peti Józsefné született Váli Mari (1840-1915) naplófeljegyzéseiből ismerjük meg, aki évizedeken át Pápáról figyelte az eseményeket, mígnem idős korában náluk talált menedéket. Mint író, bevallottan elfogult volt, hiszen kezdettől pártolta Ihász Lajos és Jókay Etelka házasságát. Jó érzékre vall, hogy Németh Tibor nem elégedett meg Váli Mari 1955-ben kiadott naplójával, hanem a Pápai Református Nagykönyvtár Kézirattárában őrzött összes kötetet átnézte és felhasználta. A nyomtatásban kiadott szövegeket ugyanis úgy válogatták, hogy a Jókai-vonatkozások legyenek előtérben - a helyi viszonyokat, eseményeket tárgyaló részeket a szerkesztő egyszerűen kihagyta a kötetből. A sze' Voyta Adolf e számunkban közölt visszaemlékezésében arra is utal, hogy a közhíresztelés szerint Ihász Imrének sem volt saját gyereke, „Lina néni” mástól lett terhes. [ 293 ]
