Acta Papensia 2012 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 12. évfolyam (Pápa, 2012)
Szemle - Kósa László: Művelődés, egyház, társadalom. Tanulmányok. (Pályi Zsófia Kata)
SZEMLE Acta Papensia XII (2012) 1-4. mögött álló vallási kötődések tisztázása is szükséges. A szerző egy általa „szintetikus” megközelítésnek nevezett eljárást alkalmazva a kiválasztott történeti kérdések több egyházat és felekezetet átfogó összehasonlító elemzését végzi el. írásai, melyek elsősorban a magyar református egyház- és vallás- történet egy-egy fontos szeletét tárgyalják, művelődés- és társadalomtörténeti, esetenként mentalitástörténeti és történeti néprajzi alapozásúak, hittani- teológiai kérdésekkel csak áttételesen foglalkoznak. A tanulmánykötet szerves részét képezik az egyháztörténetben fontos időpontokhoz és eseményekhez köthető írások (A polgári szabadság kapujában: a református egyház 1848-ban, A református egyház az egyházpolitikai küzdelmek idején, stb.), a hosszabb időszakok személyes kegyességét, vallásosságát vizsgáló tanulmányok (A magánélet vallásossága a biedermeier idején, A vallási közönyösség növekedése Magyarországon a 19. század közepén). Szervező erőként megjelenik a személyes kötődés és a lokalitás (Debrecen, Gyula, Békés-Bánáti Református Egyházmegye), szerves egységet képeznek a történelmi Magyarország déli területeit érintő tanulmányok, a két világháború közötti években és a szocializmus időszakában működő egyesületek, vallási csoportok, intézmények, valamint az akkor tevékenykedő írók, közéleti szereplők, értelmiségiek, kiemelkedő egyházi vezetők (Szabó Dezső, Németh László, Révész Imre, Zsindelyné Tüdős Klára, Ravasz László) felekezeti kötődését, életét bemutató írások. A különböző időpontokban keletkezett írások közlési sorrendjében tárgyukat tekintve laza időrendiség figyelhető meg. Egy rövid terjedelmű ismertetésben lehetetlen volna minden egyes tanulmányra külön kitérni, így csak néhányat említünk meg közülük részletesebben, melyeket különösen is figyelemre méltónak találtunk. A reformkori történetkutató kisvárosi értelmiségről Kosa László előtt talán még senki nem értekezett. Vizsgálatának körébe olyan, elsősorban Gyula városához, illetve környezetéhez köthető református, evangélikus lelkészek, katolikus papok, városi jegyzők kerültek, akik elsődleges feladataik mellett a literátusi hagyományt képviselve fontos egyház- és helytörténet-írói munkát végeztek. Dolgozata e sokszor polihisztori érdeklődésű, ám alapjában véve vidéki életformát folytató réteg műveltségi szintjére, olvasottságára, kapcsolataira, széles érdeklődési körére hívja fel a figyelmet. írása kiváló példája annak, hogy célzott vizsgálatok elvégzésével milyen sikeresen árnyalható a sok130 <6*
