Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Hudi József: Adatok a pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy történetéhez (1875–1892)
azt hozta fel, hogy a szabadkőműves szervezetek bűnösek a háború kirobbantásáért, a katonai szellem demorabzálásáért, a történelmi Magyarország felbomlásáért, végül pedig a kommün hatalomra jutásáért.37 Ettől a pillanattól a szabadkőműves páholyokat nemzetellenes, zsidó-befolyás alá került szervezeteknek tekintették és üldözték.38 A fennmaradt töredékes iratokból kitűnik, hogy a pápai páholy kis létszáma és viszonylag gyenge anyagi ereje ellenére is eredményesen működött. A tagok rejtett hálózata meghatározó szerepet játszott a kisváros közéletében. Eszméik terjesztését szolgálta az általuk alapított Pápai Lapok (1874-1919) c. hetilap39, a város ekkor még egyetlen újságja, amelynek tulajdonosa és kiadója Wajdits Károly könyvkereskedő lett.40 A lapot a pápai református főiskolai nyomda (1838-1949) állította elő.41 A város első hetilapja tudatosan kerülte a szabadkőművesség népszerűsítét, a téma nyílt felvetését. Csupán két esetben tett kivételt: 1886-ban részletekben közölte Gyurátz Ferenc (1841-1925) evangélikus lelkész, későbbi dunántúli püspök szabadkőművességről szóló tanulmányát, amely a mozgalmat és a páholyokat is az egyházakra nézve veszélyes, ateista alakulatnak tekintette.42 Gyurátz természetesen semmit sem tudott arról, hogy baráti-ismerősi körében szabadkőművesek is vannak. Az értekezés könyv formában történő megjelenése után lapjukban még arról is MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. 37 A történelem „tragikus iróniája”, hogy a forradalmi mozgalmak vezetőit és aktív résztvevőit azonosították a zsidóság egészével, holott azok „éppen zsidóságuktól akartak elszakadni”. Vö. UNGVÁRI 2010. 232. 38 Budapest „magasztalásának” korszakát 1920-tól a „kárhoztatás” korszaka váltotta fel. Vö. GYÁNI 2008. 61-73. Bár 1945-ben Magyarországon a szabadkőműves páholyok működését ismét engedélyezték, 1950. június 13-án Kádár János belügyminiszter azzal az indoklással oszlatta fel azokat, mert az „utolsó időben a népköztársaság ellenségeinek, a tőkés elemeknek és a nyugati imperialistákn híveinek a gyülekező helyévé váltak.” KISZELY 2000. 82. 39 A Pápai Lapokról: NAGY 1957. 68-70., a helyi sajtó első évtizedéről részletesen: ÁLDOZÓ 1993. A sajtótörténet természetszerűleg mindmáig nem tudta, hogy a Pápai Lapok alapításától kezdve a páholy megszűnéséig a szabadkőművesek lapja volt. 40 Nem érdektelen megemlíteni, hogy a győri Kisfaludy Sándor Szabadkőműves Páholy a tönk szélén álló Győri Figyelő c. lapot vásárolta meg, amelyet saját céljaira használt. A győri sajtó - a pápaival ellentétben - nyíltan beszámolt a szabadkőművesek ténykedéséről. Vö. SZAKÁL 2003. 266. 41 SZEGLETI 1978. 66-69. 42 GYURÁTZ 1886a, 1886b. Az európai és magyarországi szabadkőművesség helyzetének ismertetése után hasonló álláspontra helyezkedett dr. Machovich (Csápori) Gyula (1858-1937) esztergomi hercegprímási szertartó és levéltárnok is, aki szerint helyesen jártak el a pápák, akik a szabadkőművességet az „eretnekségek legnagyobbikának” tekintették, s tagjaikat „az egyház ellenségeinek” nyilvánították. Jelenleg Isten nevében, „szent Mihály arkangyal fővezérlete alatt hivatva van az egyház mai legnagyobb ellenségének támadásait visszaverni.” CSÁPORI 1888. 78-79. 31 «6#
