Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)

2011 / 1-2. szám - Szemle - Archivum Comitatus Castriferrei. Előadások Vas megye történetéből V. (Hudi József)

SZEMLE Acta Papensia XI (2011) 1-2. Bariska István a kőszegi vezető magyar evangélikus Gombossy család, közelebbről pedig Gombossy Mátyás és fia, az 1704-ben elhunyt Gombossy Dániel sorsa révén mutatja be az ellenreformáció viharának pusztító hatását, amely Gombossy Dániel családját is szétforgácsolta. A gigászi küzdelemben szinte egyedül maradt: lánya elhagyta és császári hadseregben szolgáló had­bíró férjével szinte minden vagyonából kiforgatta; harcostársai is elárulták: az evangélikus polgármester katolikus hitre tért; a városbíróvá lett, katalizált evangélikus püspöke pedig üldözte. Söptei Imre a kőszegi katolikus Chernelek történetének áttekintésével megszüntette azt az egyoldalúságot, amelyet eddig a kutatás a történész Chernél Kálmán és a természettudós Chernél István középpontba állításával kialakított. A család fennmaradt levéltári anyagában őrzött és a kötetben kö­zölt fotókkal a dolgozat főszereplői közvetlen közelségbe kerülhetnek az olvasókkal. Tilcsik György gr. Batthyány Lajost, a gazdát világítja meg a családi birtoklástörténetet nyomon kísérésével és a politikus kivégzése után fölvett Vas megyei uradalmi leltárak elemzésével. Bizonyítja, hogy a nagykorúságot elérő és a birtokokat átvevő Batthyánynak sikerült az uradalmak pénzügyi helyzetét stabilizálni, majd a gazdálkodást a lehetőségek szerint korszerű­síteni. Eredetileg a batthyányi család rohonci uradalmából származó katolikus német Brenner család a kiegyezés kori Szombathely egyik legjelentősebb polgári famíliájaként került Melega Miklós érdeklődésének középpontjába. Az 1851-ben Szentgotthárdról Szombathelyre áttelepülő Brenner János (1815- 1879) építőmester, téglagyáros, építőanyag-forgalmazó a helyi polgárság középmezőnyébe küzdötte fel magát, utódai azonban már nagypolgárnak számítottak. Brenner a közéletben is aktívnak mutatkozott. Virilisként 1858-től élete végéig tagja volt a városi közgyűlésnek, de részt vett a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában is. Az ipartestület elnökeként, a Szombathelyi Takarékpénztár, a Légszeszvilágítási Társulat aktív tagjaként és egyik vezetőjeként is elismerést vívott ki magának. Fiai közül János és Vilmos építészként, Tóbiás pedig városi tisztségviselőként, 1902-1914 között polgár- mesterként határozta meg a város polgári fejlődését. A polgári jólétben élő, puritán életvitelű család életkörülményeit a család levéltárában 1870-től fennmaradt fotók is kiválóan illusztrálják. A harmadik, öt előadásból álló blokk az új- és legújabb kori személyes és közösségi konfliktusok jellegzetes megnyilvánulási formáit, típusait mutatja be több példán. Kőszeg szabad királyi város és három jobbágyfalu kapcso­latának, illetve Szombathely mezőváros XVIII. század végi jogviszonyainak alakulása, Éhen Gyula karrierje, a Zsoldos család polgárjogért folytatott küz­delme, a szombathelyi fürdőügy kezelése olyan esettanulmányok, amelyek az 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom