Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Szemle - Archivum Comitatus Castriferrei. Előadások Vas megye történetéből V. (Hudi József)
SZEMLE Acta Papensia XI (2011) 1-2. újkori városi társadalmat a konfliktuskezelési technikák bemutatásával helyezik új megvilágításba. Bariska István egyetlen forrás - Genes, Ludad és Pöse jobbágyfalu 1625- ben kelt magyar nyelvű keresetlevelének bemutatásával és mesteri elemzésével világít rá a zálogjogon az alsó-ausztriai tartományi szervek irányítása alá tartozó kőszegi uradalom három falujának különleges közigazgatási-jogi helyzetére, a delegált bíróság működésére, melyben a kőszegi szenátorok is részt vettek. Míg a három falu peres ügyének hátterében gróf Széchy Tamás harmadik felesége, a zálogbirtokos Forgách Margit hatalmaskodása áll, addig Bácskai Vera a későbarokk korból más típusú, kevésbé látványos konfliktust, a földesúr-mezőváros közti jogi küzdelmet mutatja be. Az 1777-től püspöki székhellyé váló Szombathely az 1780-90-es években a régi privilégiumok fenntartása, a városi autonómia megőrzése érdekében szállt szembe a város jogait csorbítani akaró földesúrral, Szily János városépítő püspökkel, aki nem válogatott az eszközökben, hogy akaratát keresztül vigye. Nem csoda, hogy a kezdeti összecsapást követően a két fél viszonya hűvös maradt; s azon sem csodálkozhatunk, hogy 1799-ben, alig egy hónappal Szily halála után a város megkísérelte a szabad királyi városi rang elnyerését, de törekvése - elsősorban anyagi erejének gyengesége miatt - kudarccal végződött. A vasi megyeszékhely önkormányzatának történetét egy fontos szempontból világítja meg Tilcsik György tanulmánya, amely a református Zsoldos család polgárjogért folytatott kivételes és sikeres küzdelmét követi nyomon. A történet pikantériáját az adja, hogy a városi tanács 1790-ben úgy határozott hogy csak ingatlantulajdonnal rendelkező katolikusok kaphatnak polgárjogot. Csupán három esetben tett kivételt: 1822-ben négy és fél évi küzdelem után Zsoldos István könyvkötő, majd öccse, Ferenc és fia, Gyula is polgárjogot szerzett. A család állítólagos nemességének tisztázása további kutatást igényel. Melega Miklós előadása a másik fél, a hatalmi elit szempontjából egy esettanulmány keretében, a kiegyezés kora közismert személyiségének, a szangvinikus alkatú Éhen Gyula példáján mutatja be a város társadalmi konfliktusait. A közéletben ügyvédi, újságíró, képviselői és polgármesteri pozíciót (1896-1902) betöltő heves vérmérsékletű Éhen természetszerűleg kerül konfliktusba másokkal - némely polgármesterrel, lapszerkesztővel, orvossal, polgármesterként pedig szakemberekkel, feletteseivel és ügyfelekkel -, akik időnként válogatott módon próbálták befeketíteni. A becsületsértésért két alkalommal is párbajozni kényszerült. Katona Attila a Perint patakon lévő, 1922-ben korszerűsített strandfürdő használata során keletkezett társadalmi küzdelmet mutatja be, amely a modern kor divatját követő közös fürdés hívei és a hagyományokhoz mere*-v 137 v*
