Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Szemle - Archivum Comitatus Castriferrei. Előadások Vas megye történetéből V. (Hudi József)
SZEMLE Acta Papensia XI (2011) 1-2. László, Tóth Endre, Winkler Gábor egy, Dominkovits Péter két konferencián tartott előadása került a kötetbe. Folytassuk a summázatot a konferenciák témaválasztásával és az előadások rövid bemutatásával! Egy konferencia a Vas megyei zsidósággal, a következő a nemes családokkal, a harmadik a közösségi konfliktusokkal, a negyedik az épített környezettel, az ötödik a helyi történeti legendákkal és tévhitekkel foglalkozott. A kötet első tematikus blokkjának öt tanulmánya a Vas megyei zsidóság XIV-XX. századi történetének egyes mozzanatait a kőszegi és szombathelyi zsidóság, illetve egyes zsidó családok (pl. a kőszegi Shey, a szombathelyi Khon és a gyáriparos Mayer család) példáján mutatja be. A késő-középkort Bariska István tanulmánya képviseli, amely a kérdés historiográfiájának áttekintése után mutatja be Kőszeg város és benne a zsidóság jogi helyzetének alakulását 1540-ig, amikor a zsidókat kiűzik az akkor már jóideje Alsó-Ausztriához tartozó városból, s a telkeik-házaik feletti rendelkezési jogot a város veszi át. Az újkori kőszegi zsidóság egyik jelentős családjáról, a Shey családról, s annak legismertebb tagjának, báró Schey Fülöpnek életútjáról Söptei Imre levéltári kutatásai alapján tartott előadást. Katona Attila az 1893. szeptemberi Kőszeg melletti katonai hadgyakorlat kapcsán mutatta be az egyenjogúsítás előtt álló dunántúli ortodox és neológ zsidóság közti ellentéteket. A három előadás nemcsak kiegészíti, hanem helyenként pontosítja is Harsányi László kőszegi zsidóságról 1974-ben megjelent monográfiáját. A szombathelyi zsidósággal kapcsolatos előadások a zsidók társadalmi integrációs folyamatát világítják meg. Tilcsik György a Khon család példáján mutatta be, hogy viszonyult a város vezetése az 1840 előtti évtizedekben a leteledési engedélyért folyamodó zsidókhoz. Rámutatott arra, hogy a megtűrt három zsidó család leszármazottai meghatározó szerepet játszottak a megyeszékhely kapitalista fejlődésében. A kiegyezés kori sikeres vállalkozók közé tartozott a Rábaszenmártonból Szombathelyre települt Mayer Mór kereskedő, aki 1869-ben gyufagyárat alapított. A gyár és a család sorsát a holokausztig követi végig Melega Miklós tanulmánya. A családi karrierek mintegy átvezetnek a öt tanulmányból álló következő tematikus egységbe, amely a XVII-XX. századi nevezetesebb Vas megyei családok (a gróf Batthyány családon kívül több köznemesi család, valamint a szombathelyi Brenner família) gazdasági-társadalmi viszonyait taglalja. Dominkovits Péter a szombathelyi városi elithez tartozó, 1610-ben armálissal nemesedő Hetésy család három nemzedékének karrierjét mutatta be. A történet a végére Hetésy András 1660 utáni halála, a család fiági kihalása tette fel a pontot. 135
