Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Szemle - Győri Tanulmányok 30/2010; 31/2010 (Hudi József)
SZEMLE Acta Papensia X (2010) 3-4. Dr. Horváth József a megye 2000-ben megjelent nagy jelentőségű időszaki sajtóbibliográfiájára (1779-1995), a győri sajtó történetével foglalkozó tanulmányokra alapozva mutatta be Győr kiegyezés-kori időszaki sajtóját. A szerző korábbi tanulmányaiban a korszak iskolai újságjaival, pedagóguslapjaival, az irodalom és időszaki sajtó kapcsolatával, illetve a város 1918 előtti időszaki sajtójával egyaránt foglalkozott. Előadásának írott változatában a kiegyezés előtti és utáni időszaki sajtót (újságokat, folyóiratokat, egyéb időszaki kiadványokat) tekintette át. Áttekintéséből kitűnik, hogy míg Sopront a német nyelvű időszaki sajtó jellemezte, Győr a reformkor utolsó évtizedétől a magyar időszaki sajtót teremtette meg. Amíg a kiegyezésig a Győri Közlöny (1857-1871) képviselte a sajtót, a következő évtizedekben párhuzamosan több újságot kiadtak. Az 1890-es években a Hazánk, a Győri Hírlap és a Dunántúli Hírlap élt egymás mellett. 1902- ben Győrszigetben Barsi József szerkesztésében megjelent a Győri Munkások Lapja, amely kispolgárság és munkásság képviseletét vállalta. A palettát a hivatalos lapok, színházi lapok, diáklapok, élclapok, hitbuzgalmi lapok szélesítették. Az egyházi folyóiratok mellett pedagógiai, tanügyi folyóiratok is megjelentek. A hosszabb életű hírlapok közül a Győri Hírlap (1886-1939) és a Dunántúli Hírlap (1893-1945) emelhető ki. A modern újságírás és szerkesztés megteremtése terén Gárdonyi Géza és Szávay Gyula nevét kell megemlítenünk. Tematikusán ehhez a blokkhoz kapcsolódik a kötet végén olvasható forrásközlés (a város 1888. évi szervezési szabályrendelete), valamint a Mennyei- né Várszegi Judit által összeállított válogatott tematikus bibliográfia, amelyet lényegre törő annotációkkal látott el. A korszak városfejlődését Budapest, Székesfehérvár, Pécs és Sopron példáján követhetjük nyomon. Katona Csaba főlevéltáros bemutatja, hogy Budapest 1873-ban Buda, Pest cs. k. városok, Óbuda mezőváros és a Pest megyéhez tartozó Margitsziget egyesítésével jött létre. A főváros élén a korábbi főispán helyett egy főpolgármester, Ráth Károly, és egy polgármester, Kamermayer Károly állt. A városegyesítés a partikuláris érdekek feladását jelentette, s ezért számos konfliktussal járt. A politikai, gazdasági, nyelvi-kulturális és mentális különbözőségek csak lassan, évtizedek múltán olvadtak össze a budapesti öntudatban. Dr. Csurgai Horváth József alapos áttekintése Székesfehérvárt elsősorban kereskedelmi, pénzügyi, katonai (honvédkerületi, majd hadosztály) központként mutatta be, amely kiegyezés-kori közberuházásait kölcsönökből fedezte, amelyeknek értéke 5,6 millió koronát tett ki. Gazdasági fejlettségét tekintve a város Győr és Pécs mögött állt. Fejlődését határait hagyományos kereskedelmi szerepének csökkenése, Budapest elszívó hatása jelölte ki. A város élén 1878-1908 között a kiváló közgazdasági érzékkel megáldott Havranek József polgármester állt, aki óvatos beruházás-politikát valósított meg. 335
