Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Szemle - Győri Tanulmányok 30/2010; 31/2010 (Hudi József)
SZEMLE Acta Papensia X (2010) 3-4. tori magatartást, továbbá erős és mindmáig érezhető lokálpatrióta értékrendet, ami önmagában is városfejlesztő tényezővé vált.” (72.) A XX. századi városfejlődést alapvetően meghatározta, hogy ez az értékrendszer és magatartásmód „Zechmeister Károly halála után többször is törést szenvedett és nem egyszer a múlt folytatása helyett annak megtagadása volt a vezérlő elv.” (72.) Csik Tamás tanulmánya, amely Révfalu Győrhöz csatolásának történetével arra világít rá, hogy az előbb említett modellváltásnak közigazgatási, gazdasági feltételei is voltak. Győr növekedéséhez hozzájárult, hogy 1905. január í-től Győrsziget és Révfalu-Pataháza településeket a városhoz csatolták, ami által a város területe 45 négyzetkilométerről 54 négyzetkilométerre, lakossága 29 ezerről (1910-re) több mint 44 ezerre nőtt. A csatlakozáshoz három érdeket: a községét, a községet igazgató vármegyéét és Győr városét kellett összehangolni. Mivel a vármegye, s maga a falu is húzódozott, az országgyűlés törvényben mondta ki az egyesítést. A dolgozat arra világít rá, hogy egy-egy településegyesítés mögött milyen bonyolult érdekviszonyok húzódnak meg. Az első kötet zárótanulmánya, Borbély Tamás dolgozata a városi joggyakorlás hétköznapjaiba vezet az 1902-ben megüresedett Győr-nádorvárosi plébánosi állás betöltésével kapcsolatos vita bemutatásával. A vita abból támadt, hogy a püspök azt kérte, hogy a két jelöltre csak a katolikus képviselők (65 fő) szavazzanak, azonban a titkos szavazáson mindegyik képviselő (95 személy) szavazott, akárcsak 1894-ben. A városi kegyúri jog gyakorlásában a hagyományos konzervatív katolikus és a liberális felfogás csapott össze. A mögöttük álló csoportok számára a tét Nyőgér Antal keresztényszocialista pap megválasztása vagy megbuktatása volt - a szavazás módjával a szabad- kőművesek számára kedvező döntés született. 1903-ban viszont a nyertes Berky Zoltán visszalépésével Nyőgér Antal lett a Nádorváros plébánosa. A második kötetben a Zechmeister Károly halála centenáriumára a város dísztermében tartott díszközgyűlésen elhangzott előadásokat tartalmazza. Ebben két előadás Győrrel kapcsolatos. Dr. Tóth László történész Kautz Gyula (1829-1909) győri születésű közgazdász, a magyar közgazdaságtudomány egyik megalapítója tudománytörténeti szerepét mutatja be. Kautz Ignác patikus fia Győrött járta az elemit, a középiskolát s ugyanitt végezte el a jogakadémiát, ahol történelemszemléletét Maár Bonifác professzor formálta. Pályája során több hivatást is gyakorolt: közkedvelt egyetemi tanár, történész, jó rétori képességekkel és költségvetési szakismeretekkel megáldott politikus és kiváló elméleti nemzetgazdász volt. Győrhöz családja és felesége, Czehmeister Emília családja révén is kötődött. Szülőháza ma is a Győr-Újvárosban, a Kossuth u. 20. sz. alatt áll. Politikusként közbenjárt a város fejlődését szolgáló ügyekben. Segítette pl. a kereskedelmi és iparkamara szervezését, a Rába-szabályozást, sürgette a gabonakereskedelem fellendítésére az egységes vámtarifa-rendszer bevezetését, a vas- úthálózat fejlesztését. 334
