Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Szemle - Győri Tanulmányok 30/2010; 31/2010 (Hudi József)
SZEMLE Acta Papensia X (2010) 3-4. járulnak Zechmeister származásának, családjának, működésének jobb megértéséhez. Perger Gyula etnográfus, múzeumigazgató az evangélikus család leszármazását a família 18. század derekán történő betelepedésétől a 20. század elejéről követi nyomon az evangélikus anyakönyvek, városi polgárkönyvek és más levéltári források alapján. Ezzel már azt is elárultuk, hogy a család - amely magát Pozsonyból eredeztette - a hagyományos győri iparos polgársághoz tartozott, mézeskalács készítésével foglalkozott, s házassági-rokoni kapcsolatait az evangélikus közösség szabta meg. A számos genealógiai adatot feltáró kutatásnak több hozadéka is van: általa pontosíthatók a Győri életrajzi lexikonban olvasható szócikkek; kiderült pl. hogy Zechmeister Jenő gépészmérnök is a családhoz tartozott. A peres anyagból előkerült egy fontos városépítészeti dokumentum: a mai Király u. 9. szám alatti Czehmeister-ház 1801. évi felmérési rajza, amely a ház homlokzatát mutatja. A tanulmány jól érzékelteti, hogy a tőkés fejlődés során mennyire átalakult egy hagyományos polgárcsalád, amely sikeresen integrálódott a kapitalista társadalomba. Bana József tanulmánya Zechmeister polgármesteri tevékenységét mutatja be. Rámutat arra, hogy a polgármester a kiegyezést követően a város elsőszámú választott hivatalnoka volt, aki hivatali esküjét a várost ellenőrző főispánnak tette le. Az ügyvédi diplomát szerzett Zechmeister 1880-ban lépett a város szolgálatába. Árvaszéki előadóként kezdte, 1883-ban rendőrkapitánynak választották; 1888-ban, Lacza Ferenc sikkasztás miatt hivatalából felfüggesztett polgármester helyére került. 26 évig tartó polgármestersége alatt tervszerűen fejlesztette a várost, amely modern ipari várossá, emellett gazdasági, kereskedelmi, kulturális központtá vált. 1888-1905 között 22 gyár alakult, számos középületet emeltek. A belváros képét immár az egy- és kétemeletes lakóházak szabták meg. Szakái Gyula egyetemi docens tanulmánya azokról a győri polgárokról szól, akik a polgármester elveit, programját, a város sikeres modellváltását, a kereskedővárásból gyárvárossá formálását megvalósították.1 A különböző típusú vállalkozói életutak vizsgálata azt bizonyítja, hogy a város nyitottsága, lakóinak urbánus életmódja és értékrendszere volt a siker titka. Ahogy a Győri Hírlap fogalmazta: „Egy országot gazdaggá, naggyá és hatalmassá kereskedői és iparosai, tönkre pedig csak proletárjai tehetnek.” (53.) A városi közgyűlés is az iparfejlesztést támogatta: nem is tehetett mást, hiszen a virilizmus intézménye révén a képviselők is érdekeltek voltak a város jólétének növelésében. „A település folyamatos gyarapodása - mondja a szerző - megteremtett egy érezhető biztonságtudatot, ami megalapozott egy racionális kalkulá1 A témáról megjelent összefoglalása: SZAKÁL Gyula: Vállalkozó győri polgárok 1870- 1940. Bp., 2002. 333
