Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Újraolvasó - Gondol Gábor önéletírása
ÚJRAOLVASÓ Acta Papensia X (2010) 3-4. Az októberi diploma kihirdetése idejében már elmúlt azon korszak, melyben megelőző huzamosabb gyakorlat, szélesebb ismeretség és összeköttetés nélkül az ügyvédi pályán jövedelmező állást lehetett volna találni. S miután a régi ősiségi és zálogváltási, valamint úrbéri perek is már legnagyobb részben befejeztettek, ezen állás nekem ismét kilátástalan volt. Az alkalom egyébiránt, hogy tisztességes munkával fen [n] tarthassam magam, már nem késett. Mert az i860, évben a magyar alkotmányosság hajnala felvirradt, s éltető eleme a megyei s egyéb municipiumok59 visszaállításában azonnal jelentkezett. Fejérmegyében az emlitett évben60 megyei első aljegyzőnek választottak meg. Megválasztásom a legvilágosabb jelenségét tüntette fel a közvetlen választás és szavazási rendszer árnyék oldalának. A megye főispánja, gróf Cziráki János61, a megyei bizottmány összes tagjai, kik az intelligens osztályhoz6“ tartoztak, határozott párthiveim voltak, s Fekete János, kit a szavazók egyeteme kivétel nélkül főjegyzőnek óhajtott, kijelentette, hogy csak az esetben fogadja el a főjegyzői állást, ha a választók biztosítják, hogy első aljegyzőnek mást nem választanak, mint Gondol Gábort, mégis dacára ez Ígéretnek, mely a főispán elnöklete alatt tartott konferencián történt, a másnapi választás alkalmával, melyet a jegyzői karra még „felkiáltással” eszközölték, az ősválasztóknak legalább 4/5 része oly egyént kiáltott ki I. aljegyzőnek, kit sem a főispán, sem a bizottmány többsége nem talált alkalmasnak a neki szánt állomásra. Azonban a főispán a felkiáltás eredményét az első aljegyzőségre nézve kimondani elmulasztván, senkinek sem jutott eszébe e tekintetben felszólalni vagy névszerinti szavazást kérni. így a bizottmány többségének az értekezleten nyilvánított kijelentése alapján felhívtak az első aljegyzői állás elfoglalására. Ezután következett az eskütétel s a hivatal elfoglalása. Igen sok munka várt a jegyzői karra. A korlátlan hatalmú kormányzatunk a magyar alkotmányos és municipális jogokkal ellenkező, megváltoztatható 59 municipiumok = törvényhatóságok, helyhatóságok 60 A Fejér vármegyei tisztújítást i860, december 19-én tartották. Első alispánná Salamon Lajost, másodalispánná Boross Mihályt; főjegyzőnek Fekete Jánost, aljegyzőnek Gondol Gábort és Szűcs Sándort választották. BOROSS 1885. 43-45. 61 Dénesfai gróf Cziráky Nepomuki János (1818-1884) ügyvéd, az országgyűlés főrendi tagja, konzervatív aulikus politikus. 1843-tól a bécsi Magyar Udvari Kancellária fogalmazója, titkára, 1845-1848 között királyi táblai bíró, 1849-ben cs. kir. kerületi főbiztos, 1850-1854 között cs. kir. kerületi törvényszéki elnök. i860, októberében választották meg Fejér vármegye főispánjává. 1865-től kir. főkamarás, 1875-től kir. tárnokmester. 1884. február 9-én Lovasberényben hunyt el. PÁLMÁNY 2002. 1083-1084. 2 intelligens osztály = értelmiség 317 <6*
