Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Újraolvasó - Gondol Gábor önéletírása
ÚJRAOLVASÓ Acta Papensia X (2010) 3-4. tétlenül maradt értékét. Fájdalommal kell azonban megjegyezni, hogy az oly nagy fontosságú s a tudás és ismeretszerzés minden ágára s az egyetemes miveltség egész rendszerére oly mélyen ható bölcsészeti tudományok az akadémiai tanfolyam harmadik évében az említett évek alatt oly módon adattak elő, hogy bármely tanuló, különség nélkül akár birt légyen a középszerűt túlhaladó vagy épen kitűnő képességgel s szorgalommal, az iskolai év lejártával s a szaktudományok előadásának befejeztével egyik bölcsészeti tantárgyból sem volt képes annyi elemi ismeretet felmutatni, mennyit a gimnáziális tanulónak is azon bölcsészeti tudományokból, melyek a mai tanrendszer szerint a gimnáziumban taníttatnak, okvetlenül kell bírnia. A kellő filozófiai alapismeret hiányának a később elsajátított szakbeli tudásra ily nagy mérvben kiható voltára célzott Kerkapoly Károly31, a pápai h. h.32 főtanoda nagyhírű bölcsészeti tanára, midőn azt mondta, hogy „akinek filosofiai alapismeretei nincsenek, e hiányt megmutatja bármely szakban irt egyetlen periódusa is.” Anyám annyival is inkább a papi pályára szánt, mert testvér bátyám, Dániel, bár a theologiai tudományokat elvégezte, nem lett pappá, hanem világi pályára tért, s Bécsben a m. k. udv. kancelláriánál33 talált alkalmazást. Azonban az anya reménye kisebbik fiánál sem teljesült. Mert azon kellemetlenségek emléke, melyekkel atyám a papi pályán találkozott, s ezen különben tisztes hivatal árnyék-oldalainak bár gyermekies ésszel, de elég közelről történt gyakori szemlélése s e mellett a korlátolt anyagi helyzet, melyet javadalmazás tekintetében a ref. lelkészi állás nyújt: visszatartottak azon eltökéléstől, hogy a papi pályára lépjek és az arra elkészítő tantárgyakat hallgassam. így tehát az 1843-44. iskolai év kezdetével a positiv jogi tanulmányokat kezdtem hallgatni, miután az akadémiai rendszer szerint az első évi jogi tanfolyamhoz tartozó tantárgyakat az akadémiai folyam utolsó évszakában, a megelőző 31 Kerkapoly Károly (1824-1891) jogakadémiai tanár, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja (1859). 1847-től a pápai főiskola bölcselet tanára, 1865-től Deák-párti országgyűlési képviselő, 1868-tól a budapesti egyetemen az államtudományok tanára, 1870-1873 között pénzügyminiszter. 1878-ban képviselői mandátumáról lemondott és a magánéletbe vonult vissza. Mintagazdának számított, sokat tett a flloxéra-vész után a magyar szőlőkultúra újjászervezésért. Agglegényként élt, vagyona nagyobb részét jótékony célokra hagyta. SZINNYEI VI. 1899. 112-117. 32 helvét hitvallású 33 Magyar Királyi Udvari Kancelláriánál (bécsi kormányszervnél) %> 310
