Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: A pápai munkásság térhasználata az első világháború előtt
MŰHELY Acta Papensia X (2011) 1-2. A szubjektív tényezők közül a városvezetés konzervatív szemléletét emelhetjük ki, amely óvakodott a kockázatvállalástól.8 E szemlélet megváltozott, amikor 1897-ben Mészáros Károly (1849-1924) rendőrkapitány került a polgármesteri székbe. 1918-ig tartó eredményes működéséhez köthető a modern kisváros kialakulása. A fejlődést behatárolta a város hátrányos közigazgatási státusza: az 1929- ig, a megyei városi státusz elnyeréséig érvényben lévő rendezett tanácsú városi jogállás a helyi autonómiát látványosan csorbította és a vármegye gyámkodását tartósította, aminek következtében a város a modernizációhoz nem rendelkezett kellő anyagi erőforrással.9 A nagyobb beruházások csak hitelfelvétellel, külső tőkebevonással valósulhattak meg. Hátrányt jelentett, hogy a vasúthálózat kiépítése (1871) során a vasútvonal csak érintette a várost, az áhított csomópont Kiscellben épült ki.10 11 A városvezetés ipartelepítő politikája ellenére csak két jelentős gyár épült, méghozzá állami szubvencióval; a már említett dohánygyár (1892) és a szövőgyár (1901), amely az 1910-es években már egyenként 500-700 munkást alkalmazott." A 300 munkást foglalkoztatni kívánó műtrágyagyár építését a Hungária Műtrágyagyár Rt. csak 1912-ben kezdte meg, de üzembe helyezését az első világháború megakadályozta.12 A két nagyobb gyáron kívül a kisüzemek közül a hűtőkamrákkal ellátott közvágóhíd (1913),13 a pápai és borsosgyőri téglagyár, pipagyárak,14 15 több mészégetőtelep, a főiskolai nyomda,'5 továbbá több kisebb nyomda, a Kluge- féle kékfestőműhely egyenként egy-két tucat munkásnak biztosított megélhetést. 8 Az 1867 utáni polgármesterek közül Woita Józsefet (1865-1886) ultrakonzervatívnak nevezte az egyik képviselő. Utódát, Osvald Dánielt (1887-1897) pedig „fontolva haladó konzervatívnak” tartották, aki a „régi jó táblabíró típusát” testesítette meg. LŐWY 1912. 1-2. 9 A város közigazgatási helyzetéről PÖLÖSKEI1994. 381-392. 10 FEJES 2001. 5. 11 PÖLÖSKEI 1994- 370. 12 N. N.: Új műtrágyagyár Pápán. = Veszprémi Hírlap 1912. 28. sz. (szeptember 2.) 15. 13 A közvágóhíd 1913. május í-jén nyílt meg, építéséhez a város 1911 augusztusában 183000 korona hitelt vett fel. Vö. SZALAIII. 234. 14 Deutsch Náthán pipagyártó üzeme 1911-ben szűnt meg, Boskowitz (Boscowitz) Sámuelé viszont még az 1920-as években is működött és több mint 20 embert foglalkoztatott. Vö. SZALAI 2003. 42. 15 Az 1838-ban üzembe helyezett Főiskola Nyomdában az 1910-es évek elején 13 alkalmazott dolgozott. Vö. HORVÁTH 1986. 70. A kisüzem történetét korábban feldolgozta TÓTH 1939. 295 <6*
