Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság első évtizede
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. A limitált létszám, a tagok végzettsége és iskolázottsága, tudományos múltja, valamint az egyesület szervezettsége jól mutatja, hogy egy illusztris társaságról van szó. Kérdés lehet azonban, hogy honnan ismerték egymást ezek az emberek, ugyanis 1929-ben az, hogy 60 értelmiségi alapított egy lengyelbarát társaságot, korántsem jelentette azt, hogy mindnyájuk a lengyel kultúra és nyelv területéről ismerte egymást. Sőt, egyesek még Lengyelországban sem jártak. Közéjük tartozott például Palóczi Edgár is, aki 1939-ben egy jegyzetében azon sajnálkozott, hogy még nem volt az összeomlás előtti országban.49 Mivel a Társaság a Magyar-Lengyel Egyesületből nőtt ki, tagjaik közt átfedés volt. Tekintettel arra, hogy a Magyar-Lengyel Egyesületben a 1920-as évek végén bizonyos belső feszültségek alakultak ki a Bem-szoborral kapcsolatban, az egyesület teljes tagsága nem lett automatikusan a Mickiewicz Társaság tagja.50 A tagok közt voltak olyanok, akik a lengyel vonalról ismerték egymást, mint például Nyáry Pál, Miklóssi Ferdinánd Leó vagy Tomcsányi János; de voltak olyanok is, akik a lengyelek iránt érzett szimpátiájukból csatlakoztak a Társasághoz. Ilyen volt például Palóczi Edgár, aki 1927. május 21-én, egy vendéglő megnyitóján ismerte meg Miklóssi Ferdinánd Leót és báró Nyáry Albertet, akik akkor a Magyar-Lengyel Egyesület vezető tisztségviselői voltak. Ők bírták rá Palóczit, hogy aktív szerepet vállaljon a magyar-lengyel baráti megmozdulásban.5’ A tagok egy másik csoportja a politikából érkezett a Társaság életébe, így például Lukács György, Kovács-Karap Ernő és Bajcsy-Zsilinszky Endre, jó lehetőségeket biztosítva az egyesület működéséhez. Részben nekik köszönhető, hogy a Magyar Mickiewicz Társaság kiváló adottságokkal rendelkezett ahhoz, hogy érdekeit érvényesítse. Az egyesület a magyar hatóságoktól és a lengyel követségtől egyaránt kapott anyagi támogatást, ezen kívül tagdíjak fedezték a szervezet mindenkori költségeit.52 A tagok egy kis csoportját származása motiválhatta. Lengyel származású volt például Baranski Gyula, Kuzsinszky Bálint és Zulawski Andor is. 49 Palóczi leveleskönyve 186. 50 Köveskuti Jenő levele Palóczi Edgárnak. 1929. január 27. = Palóczi leveleskönyve 186. 51 KERTÉSZ 1935.10. 52 A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának jelentése az MMT működéséről. 1948. február 26. In: Az MMT feloszlatása. MOL XIX-B-i-h, II. sor 5633-331. (64. d.) te 195 ^
