Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Szemle - Kovács Teofil: A német nyelv oktatása a Debreceni Református Kollégiumban (1769-1860) (Kekk Edina)
Szemle KOVÁCS Teofil: A német nyelv oktatása a Debreceni Református Kollégiumban (1769-1860). Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2008. (Doktori értekezések 30.), 322 oldal Kovács Teofil, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagy könyvtárának munkatársa immár könyv alakban is olvasható doktori disszertációjában a magyarországi protestáns kultúra egyik fellegvárának, a Debreceni Református Kollégiumnak a nyelvművelésben játszott, eleddig elhanyagolt szerepére igyekszik az olvasó figyelmét ráirányítani. Közismert, hogy kollégiumnak egy magyar nyelvű és református többségű régió szellemi központjaként milyen fontos szerepe volt a magyar anyanyelvi művelődésben. Azonban az már kevéssé ismert, hogy az intézmény életében 1781 után új korszak köszöntött be, mivel az állam nagymértékben korlátozta az iskola autonómiáját, és kötelezővé tette a német nyelv oktatását. A kötet azt a közel egy évszázados periódust vizsgálja, amely II. József németesítő politikájával kezdődött, s a neoabszolutizmus hasonló törekvésének bukásával, az alkotmányos rend visszaállításával végződött. A szerző célja az volt, hogy királyi rendeletek vizsgálatával, és azoknak az intézményre gyakorolt hatásával bemutassa a Debreceni Református Kollégiumban folyó német nyelvoktatást. Disszertációja elején beszámol a kutatómunka során felhasznált általános és várostörténeti, iskolatörténeti irodalomról, tankönyvekről, forráskiadványokról, a sajtóorgánumokról és levéltári forrásokról. A tanulmány következő nagyobb egysége a német nyelv oktatását taglalja a kezdetektől II. József haláláig. A magyar oktatásügyben mindig is kiemelkedő szerepe volt a nyelvoktatásnak, a kezdeti időszakban a latin nyelvnek. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésekor, a XVIII. században nyílt meg az út a német és francia, majd a XIX. században az angol és olasz nyelvek előtt is. A német nyelv térnyerését különösen is megkönnyítették a kormányzati rendeletek, melyet a kollégium életében is figyelemmel kísérhetünk. A szerző vizsgálódásait először egy tágabb kitekintéssel kezdi, melynek során röviden bemutatja, hogy milyen volt a nyelvtanulás a nagyvilágban a bibliai időktől kezdve egészen a XIX. századig. Ezt követi a német nyelv oktatása Európában, melynek két fontos területe Eszak-Itália és Csehország, illetve Lengyelország. Ezekben az országokban kezdődik el legkorábban a német tananyagok írása, ezekben alapítják az első iskolákat is. A XVI-XVII. században újabb nyelvterületek csatlakoznak hozzájuk. Ezt követően a szerző azokra a társadalmi rétegeket mutatja be, amelyek - kezdetben még meglehetősen szervezetlen formában - idegen nyelveket kezdtek el tanulni. ÁttekintéActa Papensia IX (2009) 1-4. 389
