Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár BAKOS PÁL Csépen született 1828. január 22-én, Bakos Márton kovácsmester és Simony Éva gyermekeként. A református vallást követte. 1839 őszétől 1844-ig volt a Pápai Ref. Kollégium diákja. 1848 tavaszán önkéntesként beállt a Pesten alakuló 2. honvédzászlóaljhoz. Alakulatával később a Délvidékre került, ahol részt vett a szerb felkelők elleni bácskai harcokban. Zászlóaljával az év őszén a péterváradi várőrséghez került, s a vár védelmében vett részt, egészen annak 1849. szeptember 7-én történt feladásáig. 1849. július közepén lett hadnagy. Miként a komáromi, úgy a péterváradi kapitulánsok is amnesztiában részesültek, így nem sorozták be a császári hadseregbe. 1867-ben a Komárom megyei Honvédegylet tagja volt. Nyugalmazott vasúti ellenőrként hunyt el 1900-ban Budapesten. FORRÁSOK: Szül. akv.: MOL: A 1507., Pápai diákok 270., 279., 291., 601., MÓL: Hm. Ált. 1849. 25560., HL.: 1848/1849. 45/216., Mikár Zsigmond I. 18., Vas. Újs. 1900. 24. sz. Köveskáli BALOGH GÁBOR nemes Balogh István kisbirtokos gazdálkodó és Győrffy Zsuzsánna fiaként Köveskálon (Zala m.) született, 1823. április 30- án. Református vallású volt. Elemei iskolai tanulmányait szülőhelyén végezte, majd 1836-ban beiratkozott a Rápai Ref. Kollégiumba. 1845-ben a jogot bevégezve patvarista lett, majd 1846-ban letette az ügyvédi vizsgát. Az utolsó rendi országgyűlésen Deák Ferenc titkáraként működött. 1848 nyarán a tapolcai járásban alakult nemzetőr zászlóalj hadnagyává választották, mely- lyel 6 héten át, szeptember elejéig a Drávánál, azaz a horvát határszélen teljesített őrszolgálatot. Az alakulatot - melynek parancsnoka a pápai születésű Vigyázó Ferenc százados, később nemzetőr őrnagy - volt Jellacic támadásának hírére ismét mozgósították. A szeptember 29-i pákozdi csatából ugyan végül is elkéstek, de ez nem rajtuk múlott. Ismét hazatérve Balogh októberben beállt a Keszthelyen szerveződő 56. honvédzászlóaljba, noha ennek katonáit a másik Zala megyei honvédzászlóalj, a 47. honvédjei „czé- dula huzogatóknak" csúfolták. (A 47. zászlóalj katonái ugyanis önkéntesek voltak, míg az 56-é a kivetett kvóta alapján besorozottak, tehát nem önkéntesek. Azt pedig, hogy a katonaköteles korosztályból kiknek kell bevonulniuk, a cédulára felírt nevek kihúzásával döntötték el.) A zászlóalj megalakulását követően Perczel Mór tábornok drávai hadtestéhez került. Ám, mivel felszerelése és felfegyverzése még december közepén is sok kívánnivalót hagyott hátra, egyelőre nem került bevetésre. így Perczel december 30.-ai szerencsétlen móri vereségéből is kimaradt, s a hadtest több hasonló félig felszerelt zászlóaljával csak 1849 januárjában csatlakozott vissza Perczel akkor már Szolnok-Törökszentmiklós körzetébe visszavonult csapataihoz. Ami azonActa Papensia IX (2009) 1-4. 317
