Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)

Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)

Adattár ban késik, nem múlik. A tűzkeresztség is bekövetkezett február 27-én, a ká­polnai csatában. Éspedig éppen a csata kulcsfontosságú helyszínén, Kápolna falunál, melyet vissza kellet (volna) foglalnia az ellenségtől. A kísérlet ugyan nem járt sikerrel, de a zászlóalj a jelentős veszteségekkel járó támadás, majd visszavonulás során végig megőrizte zárt rendjét. (Az már csak a 47-es hon­védek rosszindulatú állítása, hogy azért, mivel a zászlóalj parancsnoka, Kis­faludy Mór őrnagy többször is megmutatta katonáinak tenyérnyi széles lovassági pallosát, egyben pedig elmagyarázta, hogy mi fog történni annak az orrával, aki nem tartja a sort...) A tavaszi hadjártban Baloghék az Aulich tábornok parancsnoksága alatt álló II. hadtest kötelékében vettek részt. Ennek során az április 6-i isaszegi csatában, majd a hónap közepén vívott Pest alatti (rákosmezei) összecsapá­sok idején kerültek tűzbe. Következett Buda ostroma, melyben Balogh - aki szolgálatát mindjárt őrmesterként kezdte - már tisztként vett részt, miután május 8-án hadnaggyá nevezték ki. A nyári hadjárat a főhadszíntéren a fel­dunai sereg Vág menti támadásával kezdődött. A császári fősereg bal szár­nya ellen indított hadművelet során a támadó éket az akkor már Asbóth Lajos ezredes vezetése alatt álló II. hadtest képezte. A június 16-án, 20-án és 21-én vívott véres csaták nem hozták meg a várt eredményt, nem utolsó sorban azért, mivel a császáriak segítségére 21-ére beérkezett a 12 ezer főnyi orosz Panyutin-hadosztály. A legnagyobb veszteséget Asbóth hadteste szenvedte, melynek létszáma 955 főről 590-re csökkent. A június 1-jén még 825 honvédet számláló 56. zászlóalj katonáinak száma június 24-én pedig már csak 423 főt tett ki. Ez utóbbi jórészt annak volt köszönhető, hogy a jú­nius 21-i csatában a császári lovasság a Vág egyik holt ágához szorította az alakulatot, mely sortüzeivel képtelen volt megakadályozni, hogy a császári­ak betörjenek a sorai közé. A Vág menti hadjárat után a zászlóalj még részt vett a július 11-i nagy komáromi csatában. Ezt követően a fel-dunai sereg zöme elvonult Komáromból, a II. hadtest - a továbbra is annak kötelékébe tartozó 56. honvédzászlóaljjal - Komáromban maradt a várőrség (a VIII. hadtest) erősítésére. Utolsó csatájukat augusztus 3-án vívták az 56-os honvédek, amikor Klapka tábornok egy nagyszabású kitörés során lényegében szétverte a Ko­márom megfigyelésére hátra hagyott császári erőket. Ebben a harcban Ba­logh is kitűnt, s Klapka augusztus 30-án főhadnaggyá léptette elő. A vár feladása után Balogh előbb hazatért gazdálkodni, majd ügyvédként Deve- cserben telepedett le. 1858-ban itt is nősült, felesége Szentmihályi Etelka lett. Az 1870-es években Győrbe költözve folytatta az ügyvédi pályát, s a város 318 Acta Papensia IX (2009) 1-4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom