Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely A pápai rektorok előtanulmányait vizsgálva az is feltűnő, hogy még 1649 előtt megfigyelhető a váltás a rektorok hazai tanulmányai terén. Alsólendvai Gál István először a veszprémi iskolába járt, majd valószínűleg Pápán is tanult, de ezután feltűnt a sárospataki kollégiumban is, külföldre csak ezután ment. Utóda, Sárfői M. Márton már Pápán nem, csak Sárospatakon tanult külföldi útja előtt, a levélírás időpontjában rektorságot viselt Kálnai K. János pedig Debrecenbe és Sárospatakra is járt, de pápai diák ő sem volt! Az átmenet tehát a kollégium „első pataki korszakába" már a levél megírása előtt négy évvel megtörtént, s ezután valóban 1668-ig az volt jellemző, hogy mindegyik pápai rektor (9 fő) közvetlenül Sárospatakról érkezett (közülük csak egy, a már említett Kálnai K. János tanult rektorsága előtt külföldön is; ketten a pápai rektorságot követően mentek még külföldi akadémiákra). Ami még tendenciaszerűen megfigyelhető, hogy az „első pataki korszak" (1647-1668) első kétharmadában (1660-ig) a rektoroknak nem is volt semmi korábbi kötődésük a pápai kollégiumhoz, az utolsó harmadban pedig olyanok jöttek rektornak, akik pataki tanulmányaikat megelőzően pápai diákok is voltak.16 Összefoglalásképpen annyit elmondhatunk, hogy az idézett levélrészlet is megerősíti azt a korábbi statisztikai vizsgálódásaink alapján felvázolt tényt, hogy az önállóság korszaka után 1647-1668 között beköszöntött a pápai kollégium „első pataki korszaka", ami tanulmányi színvonalának relatív visszaeséséről tanúskodik. Fenti adataink szemléletesebb érzékeltetésére javított formában újra közöljük előző tanulmányunk ábráját a pápai rektorok tanulmányairól (1. sz. ábra). Ami az egyházkerület kisebb gyülekezeteinek rektorait illeti, a pápai matrikula 1649 előtti aláírásainak keltezése sajnos annyira bizonytalan, hogy az ő esetükben alaposabb vizsgálatra nem volt lehetőségünk. Mindenesetre tudunk legalább 3 rektorról (Füssi István, Miskolci István (2.), Homoki Mihály) és korábban rektorságot viselt 3 lelkészről (Pécselyi Király Imre, Sápi Tamás, Szenei Ásott István) is, akik rektorságukat közvetlenül megelőzően a pápai kollégiumban tanultak, tehát a levél ezen állítása is megállja a helyét. Mivel 1649 előtt a pápai iskola több olyan személyt is kibocsátott, akik külföldi tanulmányaik után visszatértek pápai rektornak, valamint olyanokat is, akik azonnal vidéki rektorságokat nyertek el, valószínűsíthető a levél azon állítása is, hogy a pápai kollégiumot már akkor a dunántúli reformá- tusság anyaiskolájának tekintették. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2005. 21. 6 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
